Bolygónk bonyolult fejlődéstörténete számtalan furcsa és csodálatos élőlényt hozott létre, de egyik sem izgatja annyira az evolúcióbiológusokat, mint a rákok.
Nem minden rák tényleg rák. Vannak úgymond igazi rákok, például az iszaprákok és az úszó rákok. Vannak azonban úgynevezett hamis rákok is, mint például a páncélos, félénk remeterákok a spirális hasukkal, vagy a tüskésen fedett királyrákok. A leglátványosabb különbség az igazi és a hamis rákok között az, hogy hány járólábuk van: az igazi rákoknak négy pár vaskos lábuk van, míg a hamis rákoknak csak három, és hátul még egy aprócska pár.
Az igazi és a hamis rákok széles, lapos, kemény felső páncéljukat és felhúzott farkukat egymástól függetlenül, egy olyan közös őstől fejlesztették ki, amely nem rendelkezett ezekkel a jellemzőkkel, derül ki a 2021 márciusában közzétett elemzésből. Az igazi és a hamis rákok szétválása után azonban nem volt egyenes az út. Az evolúció az elmúlt 250 millió év során a rákokat létrehozta és újraalkotta: egyszer vagy kétszer az igazi rákoknál, és legalább háromszor a hamis rákok evolúciója során.
A rákok régóta zavarba ejtik a rendszertanászokat, akik a feltűnő hasonlóságuk miatt mindig is tévesen sorolták be a fajokat valódi vagy hamis rákok közé. Amellett, hogy kideríthetjük, hogy a fajok hol helyezkednek el az élet fáján, annak megértése, hogy az evolúció pontosan hányszor és miért alakította ki a rákszerű testformát, felfedhet valamit arról, hogy mi mozgatja a konvergens evolúciót.
Mint sok más témával kapcsolatban, az evolúcióbiológusoknak is rengeteg ötletük van, de határozott válaszok a rákosodásnak elnevezett jelenséggel kapcsolatban nincsenek. A rákok meghatározó tulajdonságai az elmúlt 250 millió év alatt legalább ötször fejlődtek. Állatok elkezdtek rákszerű formát ölteni néha az evolúció során, némelyik rákszerű felépítésű állat meg elvesztette rákszerűségét.
(Forrás: ScienceAlert)
