A világ lakosságának mintegy 15 százaléka szenved fülzúgásban. Az állapot nemcsak bosszantó lehet az érintettek számára, hanem komoly hatással lehet a mentális egészségre is. Mivel a fülzúgásra jelenleg nincs ismert gyógymód, a kutatók számára már az is nagy eredménynek számít, hogy a jelenség megértésének közelébe jutottak – írja a Science Alert.
Furcsának hangozhat, de a kutatás egyik területe, amely segíthet a fülzúgás jobb megértésében, az alvás. A fülzúgás egy fantomérzés. Ilyenkor az agyi tevékenységünk hatására olyan dolgokat látunk, hallunk vagy szagolunk, melyek nincsenek jelen. Míg a legtöbb ember csak alvás közben tapasztal fantomérzékelést, a fülzúgásban szenvedők ébrenlétük alatt is hallanak fantomhangokat. Ez megváltoztatja az agyi aktivitást és az agy bizonyos területei (például a hallással kapcsolatos területek) a kelleténél aktívabbak lehetnek. Ez magyarázatot adhat arra, hogy hogyan történnek a fantomképzetek. Amikor alszunk, ugyanezen agyterületek aktivitása is megváltozik.
Egy nemrégiben végzett kutatási áttekintés azonosított néhány olyan agyi mechanizmust, amely mind a fülzúgás, mind az alvás hátterében áll. Ha jobban megértjük ezeket a mechanizmusokat – és azt, hogy a kettő hogyan kapcsolódik egymáshoz –, egy nap segíthet abban, hogy megtaláljuk a fülzúgás kezelésének módját.
Olvasd el ezt is! Újabb várost ejtett foglyul a zaj, amitől az emberek nem tudnak aludni
Ezt a hangot halljuk fülzúgás közben
Amikor elalszunk, testünk az alvás több szakaszát éli át. Az egyik legfontosabb periódus a lassú hullámú alvás (más néven mély alvás), amelyről kutatók úgy gondolják, hogy az alvás legpihentetőbb szakasza. A lassú hullámú alvás során az agyi aktivitás jellegzetes ,,hullámokban” halad át az agy különböző területein, nagy területeket együttesen aktiválva (például azokat, amelyek a memóriával és a hangok feldolgozásával foglalkoznak), mielőtt továbblépnének másokra. A kutatók úgy gondolják, hogy a lassú hullámú alvás lehetővé teszi, hogy az agy neuronjai regenerálódjanak a napi kopásból, miközben az alvás segít abban is, hogy kipihentnek érezzük magunkat. Néha azonban bizonyos agyterületek túlműködhetnek.
Ez történik az olyan alvászavarokban, mint az alvajárás, de hasonló történhet a fülzúgásban szenvedő embereknél is.
Figyelmedbe ajánljuk! Ha ezt a hangot hallgatjuk alvás közben, fejlődhet a memóriánk
Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a hiperaktív agyi régiók ébren maradhatnak az egyébként alvó agyban. Ez megmagyarázná, hogy sok fülzúgásban szenvedő ember miért tapasztal gyakrabban alvászavarokat, mint azok, akiknek nincs fülzúgásuk.
A fülzúgásos betegek több időt töltenek könnyű alvással is. Egyszerűen fogalmazva a fülzúgás megakadályozza az agyat abban, hogy a mély alváshoz szükséges lassú hullámú aktivitást produkálja, ami könnyű és megszakított alvást eredményez.
