Távirányító
Fotó: Shutterstock

Egyre többen és egyre hosszabb ideig néznek sorozatot

Pszichológia a sorozatok mögött –  így lesz valakiből sorozatfüggő

„Csak még egy részt!” – hangzik el oly’ sokszor a felkiáltás azután, hogy épp befejeztünk egy epizódot a kedvenc sorozatunkból. Mikortól káros a túl sok sorozatfogyasztás, és hogyan húznak hasznot a streamingszolgáltatók az emberek vágyaiból? Létezik-e egészséges megoldás a sorozatokkal szemben akkor, amikor naponta újabb és újabb, izgalmasabbnál izgalmasabb szériákat öntenek ránk a gyártók? Ennek jártunk utána!



A sorozatok korát éljük

Az ötvenes években megjelenő szériák egészen a kilencvenes évekig nem sokat változtattak a bevált recepten: kitalált környezetek, teljesen életszerűtlen párbeszédek – egy elképzelt világ, amiről pontosan tudtuk, hogy csak a megfigyelői vagyunk. Nem vonódtunk bele a szereplők életébe, nem éreztük azt, hogy ez akár velünk is megtörténhetne.

A kilencvenes években aztán az olyan szériák, mint a Jóbarátok vagy a Dawson és a haverok alapvetően változtatták meg az emberek hozzáállását a sorozatokhoz

– írja a Stage and Cinema.

j\u00f3bar\u00e1tok f\u0151szerepl\u0151i

A Jóbarátok volt az egyik első úttörő az újszerű sorozatok között

Getty Images

A kétezres évektől kezdve aztán sorra jöttek az ezekhez hasonló, emberközeli, mindennapi történeteket bemutató szériák, ráadásul a közösségi média is nagy szerepet játszott terjedésükben. Egyre többen és egyre több sorozatot néztünk, majd mindenről megosztottuk a véleményünket különböző platformokon.

Így azok, akik előtte nem néztek ilyen műsorokat, úgy érezhették, hogy kimaradnak valamiből, ami pszichésen is rossz hatással volt rájuk.

Ez az egyik fő oka annak, hogy a népszerű sorozatok észrevétlenül kúsznak be az életünkbe. Beszélgetünk róluk, tudni akarjuk, hogy mi történik a kedvenc karaktereinkkel, és ha egy társaságban felmerül egy-egy széria, nem akarjuk, hogy tudatlannak, kevésbé felkészültnek gondoljanak minket amiatt, mert nem tudunk csatlakozni a beszélgetéshez.

Mikortól számít veszélyesnek?

Manapság egyre gyakrabban halljuk a sorozatfüggő kifejezést is, sőt az is lehet, hogy akár magunkra is ekként gondolunk. A függőségeknek alapvetően két verzióját különböztetjük meg: vannak a kémia és a viselkedési addikciók. Az utóbbiba tartozik például a játékszenvedély, a szerencsejáték-függőség és ide sorolható a sorozatfüggőség is.

Sorozatot n\u00e9z\u0151 fiatal l\u00e1ny

Az agyunk dopamintermelésére vannak hatással a sorozatok

Fotó: Shutterstock

Amikor olyan kellemes tevékenységet folytatunk, mint mondjuk az evés vagy a szex, az agyunk elkezd boldogsághormont, úgynevezett dopamint termelni

– idézi a PsychregDr. Renee Carr klinikai szakpszichológust.

Ugyanez történik sorozatnézés közben is, a dopamin pedig közben azt az üzenetet küldi a szervezetnek, hogy ez jó, ebből még többre van szükséged. Ilyen értelemben az agy nem tesz különbséget aközött, hogy a dopamintermelést valamilyen kábítószer vagy egy sorozat megnézése váltja ki. Ugyanaz a folyamat játszódik le az agyban.

Amikor már a sok sem elég

Csakhogy – emlékeztet a szakértő – a dopaminnal szembeni tolerancia nagyon hamar kialakul az emberben, ezért egy idő után mindenből egyre többet akar majd.

Ezt is olvasd el! 4 kiváló új könyv az ősz első heteire

Ugyanaz az aktivitás – jelen esetben a sorozatnézés – egy idő után már kevesebb dopamint termel. Ezért az agyunk, teljesen természetes módon, azt gondolja, hogy többet kell az adott aktivitást folytatnia. Ezért eszünk még többet, ezért játsszunk el egyre több pénzt fogadásokon és ezért nem tudjuk abbahagyni a sorozatnézést sem.

A szakember hozzáteszi, hogy ennek nagyon komoly következményei is lehetnek.

Több kutatás is bizonyítja ugyanis, hogy azok, akik rendszeresen nagy mennyiségben néznek sorozatot, ha abbahagyják, ürességet és szomorúságot éreznek.

Nincs semmi új a nap alatt

Sorozatot n\u00e9z\u0151 fiatal l\u00e1ny

A sorozatok nézése során teljesen azonosulunk a karakterekkel

Fotó: Shutterstock

Arjan Chatterje neurobiológus szerint a jelenség elsősorban a teljes érzelmi bevonódást jelenti a néző részéről, ami egyáltalán nem új keletű dolog.

Hasonló érzelmi bevonódást tapasztalhattunk már könyveknél, filmeknél és valamelyest a videójátékoknál is. Azonosulunk a szereplőkkel és egy idő után teljesen elveszítjük a saját magunk valóságát

– mondja a szakember, aki szerint

ez egyszerre menekülés és kiszakadás a mindennapokból.

Ez is érdekelhet! 3+1 könyv, amiből világhírű színészek főszereplésével érkezik a filmadaptáció

Úgy izgulunk egy-egy karakterért, mintha legalábbis a saját életünkről lenne szó. Egy távoli világban vagyunk, miközben otthon ülünk a kanapénkon. De ha nézzük a sorozatot, nincs kanapé és valójában a néző is megszűnik létezni: nem megfigyelőként vesz részt az eseményben, hanem aktívan, mintha vele történnének a képernyőn látottak.

A figyelmetekbe ajánljuk