Nagy Katalin 1729-ben született Sophie Friederike Auguste von Anhalt-Zerbst néven a poroszországi Stettinben, a mai lengyel Szczecinben. Tizenévesként került Oroszországba, ahol áttért az ortodox hitre, és felvette a Jekatyerina Alekszejevna nevet. 1745-ben feleségül ment az orosz trónörököshöz, Péterhez. A fiatal nő igyekezett alkalmazkodni új hazájához, megtanult oroszul, sokat olvasott, és fokozatosan kiismerte az udvar politikai viszonyait is.
III. Péter 1762 elején lett Oroszország császára, uralkodása azonban rövidnek bizonyult. Politikája több befolyásos csoport haragját is kivívta, Katalin pedig az elégedetlenséget saját helyzetének megerősítésére használta fel. 1762 nyarán a gárda több ezrede mellé állt, Pétert pedig lemondásra kényszerítették. Katalint ezt követően Oroszország uralkodójává kiáltották ki. Férje néhány nappal később fogságban meghalt. Halálának körülményei máig nem teljesen tisztázottak. Valószínűleg az őrizetére kijelölt emberek ölték meg, arra azonban nincs bizonyíték, hogy Katalin adott volna parancsot a gyilkosságra.
Nagy Katalin 1762-től 1796-ig uralkodott. Az európai felvilágosodás eszméi érdekelték, levelezett Voltaire-rel és más gondolkodókkal, miközben az oktatás és az államigazgatás átalakításával is foglalkozott. Uralkodása alatt az Orosz Birodalom területe jelentősen növekedett. Az Oszmán Birodalom elleni háborúk révén Oroszország megerősítette helyzetét a Fekete-tenger térségében, Katalin pedig Lengyelország felosztásában is fontos szerepet játszott.
A korszak egyik nagy belpolitikai válsága az 1773-ban kezdődő Pugacsov-felkelés volt. Jemeljan Pugacsov azt állította magáról, hogy valójában ő a halottnak hitt III. Péter. A lázadást végül leverték, vezetőjét elfogták, majd 1775-ben Moszkvában kivégezték.
Katalin az orvostudomány újításaira is nyitott volt. 1768-ban Thomas Dimsdale angol orvossal beoltatta magát fekete himlő ellen. A korszakban alkalmazott eljárás még varioláció volt, vagyis nem a későbbi értelemben vett vakcinázás. A beavatkozás kockázatosnak számított, ezért az uralkodó döntésének komoly társadalmi üzenete volt.
Katalinnak több szeretője volt, közülük Grigorij Orlov és Grigorij Patyomkin politikai szerepet is betöltött mellette. Korábbi kapcsolat fűzte Stanisław August Poniatowskihoz is, aki 1764-ben lengyel király lett. Szerelmi életének híre később számos történet alapjává vált, amelyek közül többnek nincs történelmi alapja. Ide tartozik az a sokszor ismételt legenda is, amely szerint egy lóval kapcsolatos szexuális baleset okozta volna a halálát.
Katalin valójában 1796 novemberében kapott szélütést. Másnap, 67 éves korában meghalt. Harmincnégy éves uralkodása után fia, I. Pál követte a trónon.
Olvasd el ezt is!