Marie-Thérèse-Louise 1749. szeptember 8-án született Torinóban, előkelő és rendkívül gazdag családba. Gondos oktatásban részesült, több nyelven beszélt, rajongott az olvasásért, különösen az olasz költészetért, és jelentős magánkönyvtárat gyűjtött össze. Származása és vagyona miatt kiváló házassági partinak számított. Amikor Penthièvre hercege megfelelő feleséget keresett fiának, XV. Lajos francia király figyelmébe ajánlotta a fiatal savoyai hercegnőt.
Marie-Thérèse-Louise mindössze 17 éves volt, amikor 1767-ben Franciaországba érkezett. Montereau-ban egy virágcsokrot tartó fiatal férfi fogadta, akiről hamarosan kiderült, hogy leendő férje, Lamballe hercege. Még aznap összeházasodtak.
A házasság kezdetben boldognak tűnt, ám a versailles-i udvar hamar próbára tette a kapcsolatukat. A herceg két színésznővel is viszonyt kezdett, ami mélyen megrázta feleségét. A történet azonban hamarosan még tragikusabb fordulatot vett. Férje 1768-ban, 21 éves kora előtt meghalt egy nemi betegség következtében. Marie-Thérèse-Louise a hűtlenség ellenére megbocsátott neki, és a haláláig gondoskodott róla.
Az özvegy hercegné ezután Rambouillet-be költözött apósához, Penthièvre hercegéhez, aki saját lányaként szerette. Bár azt javasolta neki, hogy tegyen szüzességi fogadalmat és vonuljon kolostorba, Marie-Thérèse-Louise nem lett apáca. Többé azonban nem ment férjhez. Férje vagyonának örököseként apósával együtt jótékonysági tevékenységbe kezdett. Penthièvre hercegét idővel a „szegények királyaként”, Marie-Thérèse-Louise-t pedig Penthièvre angyalaként emlegették.
1770-ben a későbbi XVI. Lajos feleségül vette az osztrák Mária Terézia lányát, Marie Antoinette-et. Néhány évvel később a Lamballe hercegnéje és a fiatal királyné között szoros kapcsolat alakult ki. Marie Antoinette bizalmasává tette, 1775-ben pedig kinevezték a királyné háztartásának egyik legmagasabb rangú tisztségére. A hercegné rendszeresen elkísérte Marie Antoinette-et különböző programjaira és társasági eseményeire. Közelségüket jól mutatja egy különös történet is: amikor Marie-Thérèse-Louise két hónapos távollét után visszatért Versailles-ba, állítólag azzal szembesült, hogy a királyné a portréját is elhelyeztette abban a helyiségben, ahol ideje nagy részét töltötte.
A hercegnének ugyanakkor az udvari élet mellett más érdeklődési területei is voltak. Foglalkoztatták a természetfeletti jelenségek, kapcsolatban állt jövendőmondókkal, és a szabadkőművesség iránt is érdeklődött. 1777-ben csatlakozott a Loge de la Candeur páholyhoz, néhány évvel később pedig már magas rangú szerepet töltött be a női szabadkőműves mozgalomban.
Miközben Versailles-ban tovább folyt az előkelő udvari élet, Franciaország egyre súlyosabb gazdasági és társadalmi problémákkal küzdött. Az 1775-ös rossz termés és az élelmiszerhiány zavargásokhoz vezetett, amelyek Lisztháború néven váltak ismertté. Az 1780-as évekre tovább nőtt az elégedetlenség a monarchiával szemben, és Marie Antoinette különösen népszerűtlen figurává vált. 1789-ben összeült a rendi gyűlés, majd megalakult a Nemzetgyűlés, júliusban pedig a párizsi tömeg megostromolta a Bastille-t. A királyi család helyzete egyre bizonytalanabbá vált. 1791 júniusában XVI. Lajos és családja megpróbált elmenekülni Franciaországból, de Varennes-nél felismerték és visszavitték őket Párizsba.
Lamballe hercegnéjének eközben sikerült külföldre jutnia. 1791-ben Angliába utazott, ahol a forrás szerint segítséget próbált szerezni a francia királyi családnak. III. György brit király azonban nem volt hajlandó beavatkozni. Marie-Thérèse-Louise ekkor még dönthetett volna úgy, hogy távol marad az egyre veszélyesebb Franciaországtól. Maga XVI. Lajos is arra kérte, hogy ne térjen vissza, mert a helyzet túlságosan súlyossá vált. A hercegné válasza azonban egyértelmű volt:
Aix-la-Chapelle-ben megírta végrendeletét, amelyben még szeretett kutyáiról is gondoskodott, majd visszaindult Franciaországba.
1792. augusztus 10-én összeomlott a királyi hatalom, Lamballe hercegnéjét pedig Marie Antoinette-tel együtt bebörtönözték. Augusztus 19-én átszállították a La Force börtönbe. Szeptember elején Párizs börtöneiben véres erőszakhullám kezdődött. A hercegnét szeptember 3-án rövid kihallgatás elé állították, ahol arra akarták rávenni, hogy tagadja meg a monarchiát és Marie Antoinette-et. Ő ezt határozottan elutasította. A börtönből kilépve feldühödött tömeg várta. A 42 éves hercegnét megtámadták és megölték, holttestét pedig meggyalázták. A menet a Temple-höz is eljutott, ahol a tömeg Marie Antoinette-nek akarta megmutatni barátnője levágott fejét.
Lamballe hercegnéjének sorsa így tragikus módon igazolta saját, nem sokkal korábban leírt szavait. Lehetősége lett volna arra, hogy biztonságban maradjon külföldön, mégis visszatért Franciaországba, mert nem akarta magára hagyni Marie Antoinette-et. Kevesebb mint egy évvel később ezért a hűségért az életével fizetett.
Olvasd el ezt is!