7 évig nem hálta el a házasságát Marie Antoinette és XVI. Lajos

Marie Antoinette 1755-ben született Ausztriában, Mária Terézia tizenötödik gyermekeként. Tanulmányaiban nem számított kimagaslónak, tízévesen még a német helyesírással is küszködött, környezete ugyanakkor kedves, szerethető lánynak írta le, akit erősen vonzott a zene és a művészet.

Még gyerekként eljegyezték a későbbi XVI. Lajossal. Az osztrák főhercegnőt ezért elkezdték a francia udvar elvárásaihoz igazítani. Ruhatárát átalakították, fogait egy korai fogszabályozási eljárással rendezték, és meg kellett tanulnia Versailles bonyolult etikettjét is. Tizennégy éves volt, amikor feleségül ment a tizenöt éves trónörököshöz, majd egy olyan világba került, ahol szinte egyetlen mozzanata sem maradt magánügy.

Leveleiben arról panaszkodott édesanyjának, mennyire hiányzik neki Ausztria és a magánélet. Férjével nagyon eltérő természetűek voltak, míg Lajos visszahúzódóbb életet élt, Marie Antoinette éjszakába nyúló társasági eseményeken vett részt, kártyázott és szórakozott.

A házasságot közel hét évig nem hálták el. A király arra hivatkozott, hogy a szexuális együttlét fájdalmat okoz neki, miközben az őt megvizsgáló orvosok nem találtak ennek egyértelmű testi okát. A helyzet Európa-szerte találgatásokat indított el, és egy idő után már olyan pletykák is terjedtek, hogy Lajos valamilyen testi rendellenesség miatt képtelen a házaséletre. Végül Marie Antoinette bátyja, II. József német-római császár is Versailles-ba utazott, hogy személyesen próbáljon segíteni. Egy levelében később úgy fogalmazott, hogy a pár egyszerűen ügyetlen volt, és nem igazán értette, hogyan kellene működnie a házaséletnek. Hogy pontosan mit mondott Lajosnak, nem tudni, de a helyzet hamarosan megváltozott, Marie Antoinette pedig röviddel később teherbe esett.

Marie Antoinette későbbi hírnevét leginkább a divat formálta. Rose Bertin divattervező segítségével látványos ruhákat készíttetett, frizurái pedig egyre magasabbak voltak. Ékszerekkel és díszekkel dekorált hajviseletei között akadt olyan is, amelynek tetején egy francia tengeri győzelmet megidéző hajómodell kapott helyet. Mindez remekül mutatott Versailles-ban, politikailag azonban egyre rosszabbul hatott. A királyné ruhákra fordított éves kerete mai értéken több millió dollárnak felelt meg, sőt időnként még ezt is meghaladta. Petit Trianon nevű birtokát szintén átalakíttatta, kerteket és egy idealizált vidéki falut hozott létre.

A látványos költekezés miatt a Madame Déficit gúnynevet aggatták rá. Franciaország eközben súlyos adósságokkal küzdött, a pénzügyi terheket pedig nagyrészt az alsóbb társadalmi rétegek viselték. Marie Antoinette életmódja ezért az egész rendszer igazságtalanságának szimbólumává vált.

A királynéról kialakult képhez azonban az is hozzátartozik, hogy támogatott jótékony ügyeket. Lemondott egy hagyományos, a királynéhoz kapcsolódó adó bevételeiről, amikor megtudta, hogy az megterheli a szegényebb családokat, jótékonysági kezdeményezésekben vett részt, árvákról gondoskodott, és szegény családok számára lakóhelyeket is kialakíttatott.

Hírnevén ez azonban nem segített. Az 1780-as években egy hatalmas értékű gyémánt nyaklánchoz kapcsolódó csalásba is belekeverték a nevét, pedig valójában nem volt köze az ügyhöz. A botrány mégis megerősítette azt a képet, hogy a királyné féktelenül költekezik.

1788-ban a rossz termés és az emelkedő kenyérárak súlyosbították a helyzetet. A következő évben összehívott rendi gyűlésből rövid idő alatt politikai válság lett, majd 1789. július 14-én a Bastille ostromával új szakaszba lépett a francia forradalom. Ehhez az időszakhoz kötődik Marie Antoinette leghíresebb mondata is. A történet szerint az éhező népről hallva azt mondta, hogy ha nincs kenyerük, egyenek kalácsot. A történet hitelessége azonban vitatható, csupán azért maradhatott fenn, mert tökéletesen illett ahhoz a képhez, amelyet kortársai egy része kialakított róla.

1789 októberében kenyérhiány miatt tiltakozó nők ezrei vonultak Versailles-ba, a királyi családot pedig végül Párizsba vitték. Egy ideig még maradt esély valamiféle kompromisszumra, ám ezt gyakorlatilag megsemmisítette az 1791-es szökési kísérlet. Marie Antoinette és XVI. Lajos álruhában próbálta elhagyni az országot, de felismerték és visszavitték őket Párizsba.

A történtek annyira megrázták Marie Antoinette-et, hogy egyes beszámolók szerint a haja rövid idő alatt teljesen megőszült. A sikertelen menekülés után a királyi család elveszítette korábbi kedvezményeit, később pedig a Temple börtönébe került.

A monarchiát eltörölték, XVI. Lajost pedig 1793-ban kivégezték. Marie Antoinette még kilenc hónapot töltött fogságban. Perében hazaárulással vádolták, valamint saját fiának kikényszerített vallomása alapján egy súlyos, személyét mélyen sértő vádat is felhoztak ellene. 1793 októberében végül őt is halálra ítélték. Fehér ruhában vitték a guillotine-hoz, és a hagyomány szerint még akkor is megőrizte önuralmát. Amikor véletlenül rálépett a hóhér lábára, bocsánatot kért tőle.