Nagy József (Josef Nadj, becenevén Szkipe) vajdasági származású, de Franciaországban világhírűvé vált koreográfus munkásságával egy magyarkanizsai táncművész barátomon keresztül ismerkedtem meg, aki korábban több előadásban is dolgozott vele. Egyből beszippantott az a sajátos, képzőművészet és mozgásművészet határán egyensúlyozó színházi nyelvezet, amit Nagy konzisztensen alkalmaz munkáiban. Elmélyült, sajátos szimbólumrendszerrel dolgozó alkotó, aki a báb, a maszkok, a tárgyszínház, a pantomim, a festészet/szobrászat, a butoh és az élő zene eszköztárát felhasználva készít álomszerű, nyers esztétikával rendelkező, gyakran az emberi lélek mélységét kutató előadásokat.
Új, Ivan Fatjo táncossal készült előadását a Montpellier Danse fesztiválon mutatták be idén nyáron. Az előadók a japán zenből és a közép-európai szürrealizmusból merítenek, és ismét a tudatalattiba merülnek alá John Cage híres, preparált zongorára írt darabjainak kíséretében. Új előadásukban az emberi test átlépheti saját fizikai határait a bábbal találkozva, mindezzel az anyagi és a szellemi, az élő és a gépi közötti feszültséget boncolgatva.
Az előadás a Trafóban látható november 10-én és 11-én, további információt az alábbi linken találsz.
Ha olyan híres női alkotók munkáiról van szó, mint Marina Abramović vagy Yoko Ono, Bécsig sem kár elmenni. A Belvederében november 5-én nyílik a Feminist Futures Forever című kiállítás, amely elsősorban arra kíváncsi, hogyan formálják a feminista művészek a jövőt. Különböző generációk művészei kerülnek párbeszédbe, olyan aktuális témákat érintve, mint a társadalmi egyenlőtlenségek vagy a környezettudatossági kérdések.
A tárlat kiindulópontja az 1985-ben, szintén a Belvederében rendezett Kunst mit Eigen-Sinn című nemzetközi női művészeti kiállítás. Ezt a több mint 40 éve rendezett eseményt gondolják most tovább a kurátorok, egymás mellé állítva a feminista avantgárd alkotásait a kortárs művészgeneráció műveivel. További érdekesség, hogy a hagyományos múzeumi elrendezés helyett a hétköznapi életből ismerős terek inspirálták a látványvilágot, így a látogatók egyszerre szemlélői, részesei és alakítói is lehetnek a felvetett kérdéseknek. Kötelező mindenkinek, aki szeretne naprakész maradni a kortárs művészeti törekvésekkel!
A kiállítás 2026. november 5-e és 2027. március 8-a között tekinthető meg a bécsi Belvedere 21-ben. Itt olvashatsz még róla!
Három nap erejéig (2026. november 12-14.) idén is Budapestre gyűlik a kortárs európai irodalom színe-java a PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztiválra. Akár ismerősen csengenek a meghívottak nevei, akár nem, minden irodalomkedvelőnek érdemes ellátogatni a programokra.
Szó lesz Tankó Tímea – többek közt Visky András és Dragomán György német fordítója – műfordítóval arról, hogyan fordítható le egy szöveg, ami átlépi a nyelvi határokat; a kortárs olasz irodalomról beszélget Czakó Zsófia Federica Manzonnal; napjaink egyik legkülönlegesebb sci-fi-írója, a brit qntm pedig science fiction és horror találkozásáról, online történetekről és arról mesél, hogyan született meg Az Antimemetikai Ügyosztály nem létezik különös és nyugtalanító világa. Különösen érdekel a francia Didier Eribonnal folytatott beszélgetés: a filozófussal, szociológussal és íróval Fáber Ágoston olyan kérdéseket jár körül, mint hogy hogyan határozza meg az életünket, hogy hová születünk, illetve magunk mögött tudjuk-e teljesen hagyni azt a társadalmi közeget, ahonnan érkezünk?
Ha tovább olvasnál a november 12-e és 14-e között rendezett irodalmi fesztiválról, ezen a linken megteheted.
A magyar kortárstánc világának aktív résztvevőjeként nem hagynám ki az idei dunaPartot, ahol a hazai színházi és mozgásművészeti szcéna prominens alkotóinak az elmúlt időszakban készült előadásait nézhetjük végig pár nap alatt, külföldi meghívott szakemberek társaságában. A programsorozatnak idén is Budapest különböző alkotói terei adnak otthont, mint az Arzenál, az Eötvös10, az Inspirál Cirkuszközpont, a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a Katona József Színház, a MU Színház, a VALYO – Bert Rakpart és a Szendvicsbár közösségi tér (PLACC).
Különösen kíváncsi vagyok Bartha Márk és Cuhorka Emese Entering The Limbo című nonverbális koncert-performanszára, melyben tíz akusztikus hangszeren játszó zenész és tíz táncos között ül a közönség. Szeri Viktor Reigen című előadásában öt meztelen férfi kerül állandóan változó viszonyba, majd körtáncokba és különböző játékokba keverednek. Szász Zsófia Lágymagány című előadását emelném még ki a MU Színházban, amely a magány kollektív megtapasztalásának érzéséről szól, játékosan, közvetlenül – kifejezetten jó kezdő előadás is lehet azoknak, akik most ismerkednek a kortárstánc műfajával. Szintén jó belépő lehet Horváth Nóra és Oláh Balázs BÁL című, a mulatós zenét kortárs közegbe helyező, magával ragadó táncelőadása, ami garantálja, hogy nem maradsz mozdulatlan a székeden.
A dunaPart7 előadóművészeti platformot november 18. és 21. között rendezik meg különböző helyszíneken, mint a Trafó, a MU Színház vagy a Jurányi.
Méltatlanul kevés figyelmet kapnak a Bábszínház előadásai a budapesti színházi bemutatók között, pedig zsigerileg ható, sokáig velünk maradó, felnőtteket is megszólító összművészeti produkciókat láthatunk itt. Hozzám különösen közel áll a báb műfaja, nemcsak az előadások képisége, szimbolikussága, a mozgás és a vizualitás hangsúlyossága miatt, de olyan vissza-visszatérő elméleti kérdések miatt is, mint az élő és az élettelen állandó konfliktusa, a báb mint a test kiterjesztése vagy az élettelen mozgásba hozása. Mindemellett a Budapest Bábszínház igazi összetartó műhely, ahol a különböző ágak alkotói valóban együtt gondolkodva teremtenek, alkotnak.
Ennek legújabb megnyilvánulása Keresztes Tamás Az ember tragédiája-rendezése, melyben Csarkó Bettina, L. Nagy Attila és Bartha Bendegúz játsszák a főszerepeket. Vajon mit tud hozzáadni a báb műfaja Madách Imre örökérvényű szövegéhez? Mindenesetre ez a látványos, a bábművészet számos alfaját felvonultató előadás felér az eredeti mű grandiózusságával, és a bábszínház műfaját is megszeretteti nézőivel.
Az előadás bemutatója 2026. október 17-én volt, a novemberi előadásokat megtalálod a Budapest Bábszínház műsorában.
Max Cooper immerzív audiovizuális koncertjével a 2023-as Inota fesztivál programjában is szerepelt, ahol én is részese lehettem ennek a felejthetetlen élménynek. Jó hír annak, aki nem riad vissza egy kis ruccanástól novemberben, hogy a kísérleti elektronikus zene és a szinte magába szippantó látvány együttese most a prágai Rudolfinum terébe érkezik november 21-én. A brit zenész többet kínál egy hagyományos koncertnél: fellépéseiben a zene, a tudomány és a vizuális művészet találkozik, vetítésekkel és a legmodernebb technológiákkal kiegészülve. Cooper korábban számítógépes biológiából szerzett doktori fokozatot, így a tudományos gondolkodás legalább annyira meghatározza alkotásait, mint a zenealkotás iránti szenvedélye.
A művész egyik legfontosabb célja, hogy az elektronikus zenét ugyanolyan elismert művészeti formaként kezeljék, mint a klasszikus zenét. A Rudolfinumban először hallhatunk olyan koncertet, amely teljes egészében a kortárs elektronikus zenére épül, a patinás koncertterem pedig a videomapping hatására maga is az előadás részévé válik.
Ha érdekel a november 21-i koncert Prágában, ezen a linken tájékozódhatsz a részletekről.
A Soharóza kórusa rendszeresen váratlan kollaborációkba kezd, most éppen egyik kedvenc multiinstrumentalista zeneszerzőmmel, iamyankkal. November 25-én a Müpában mutatják be közös koncertjüket, melyen az emberi hang és a technológia kapcsolatát kutatják közös erővel.
Olyan kérdések köré épül koncertjük, mint hogy a technika mennyire szól bele a mindennapjainkba, és milyen mértékben változtatja meg azokat. Mi az ember személyes viszonya ezekhez a változásokhoz? A koncert minden hangja – még az is, ami nem annak tűnik – a kórus énekeseinek saját orgánumából ered. Egyszer felemelő, máskor hátborzongató, néha elektronikus zajkeltésnek tűnő hangorgia, ami közben a néző elgondolkodhat azon, mi az, ami emberi, és mi az, ami túlmutat rajtunk.
A november 25-i müpás koncertről további információt ezen a linken találsz.
November 9-én a B32 színpadán elevenedik meg négy legendás magyar színész, Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, Vass Éva és Gábor Miklós élete a Legvidámabb bús című koncertszínházi előadásban. A Bach Kata, Wunderlich József, Antóci Dorottya és Tóth András szereplésével, Szebényi Dániel élő zenéjével megvalósuló produkció a jól ismert nevek mögött rejlő személyes történeteket, szerelmeket és sorsfordító döntéseket helyezi középpontba. Ruttkai Éva és Gábor Miklós házassága, majd Ruttkai és Latinovits, illetve Gábor Miklós és Vass Éva kapcsolata olyan kérdéseket vet fel, amelyek ma is aktuálisak: hogyan férhet meg egymás mellett szerelem, család, hivatás és szabadság? A Tóth András rendezésében készült előadás fennmaradt írások és visszaemlékezések segítségével hozza közelebb a négy művész történetét.
A november 9-i előadásról és a jegyekről itt találsz további információkat.
Olvasd el ezt is!