Tényleg fájdalommentes volt a guillotine? Attól függ, mihez hasonlítjuk
A guillotine neve ma szinte egyet jelent a francia forradalom véres kivégzéseivel. Pedig amikor a 18. század végén megjelent, sokan éppen az ellenkezőjét látták benne: egy olyan eszközt, amely a korábbi módszereknél gyorsabb, kiszámíthatóbb és emiatt emberségesebb halált ígért. Hogy valóban fájdalommentes volt-e, azt nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, de az világos, miért tartották a saját korában kevésbé kegyetlen megoldásnak.
A szerkezet Joseph-Ignace Guillotin francia orvos nevét viseli, aki 1789-ben azt javasolta a francia Nemzetgyűlésnek, hogy a halálbüntetést minden esetben egy egyszerű gépezettel végrehajtott lefejezéssel hajtsák végre. Guillotin nem a kivégzések számát akarta növelni, és nem is ő találta fel magát a szerkezetet. A célja az volt, hogy a büntetés végrehajtása gyorsabb és egységesebb legyen, kevesebb szenvedéssel járjon, függetlenül az elítélt társadalmi rangjától.
A lefejező gép gondolata nem a francia forradalom idején született meg. Európa más részein korábban is léteztek hasonló eszközök, a francia változat azonban a ferde pengéjével vált igazán hatékonnyá. A penge gyorsan zuhant le, a kivégzés pedig elvileg egyetlen mozdulattal véget is ért. A korabeli érvelés szerint ez a kiszámíthatóság jelentette a guillotine emberségesebb oldalát, írja a Gevangenpoort.
A „humánus” jelzőt viszont csak a saját korának kivégzési módszereihez képest lehet értelmezni. A 18. században a halálbüntetés gyakran látványos, nyilvános és sokszor elhúzódó erőszakba torkollott. A guillotine ezzel szemben azt ígérte, hogy a halál gyorsan bekövetkezik, és kevesebb teret hagy a hibának. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kivégzés ténylegesen fájdalommentes lett volna. Azt sem lehet teljes bizonyossággal tudni, hogy a lefejezés után az ember meddig maradhat még tudatánál, bár a rendelkezésre álló történeti és orvosi érvek többsége szerint az eszméletvesztés valószínűleg néhány másodpercen belül bekövetkezhetett.
A guillotine hírnevét végül nem elsősorban a technikai újítás, sokkal inkább a francia forradalom alatti tömeges alkalmazása alapozta meg. Az eszköz a terror időszakának egyik legismertebb jelképévé vált, és azóta is egyszerre idézi fel az igazságszolgáltatás racionalizálásának szándékát és az állami erőszak hideg gépiességét.
Kevesebben tudják, hogy a guillotine nem kizárólag Franciaországhoz kötődik. Hollandiában 1812. június 15-én három embert végeztek ki vele az amszterdami Nieuwmarkton. Hágában két dokumentált kivégzés történt: 1812. szeptember 17-én egy emberölésért elítélt férfit fejeztek le, majd 1813. május 1-jén a mindössze 19 éves Adriana Bouwmant, akit lopás és gyújtogatás miatt ítéltek halálra.
A hágai Gevangenpoort Múzeumban ma is őriznek egy 1800 körül készült guillotine-t. Az eszköz 2016 óta látható a gyűjteményben, de nem Hollandiában használták, hanem valószínűleg Franciaországban vagy Itáliában. Ráadásul nem teljes: hiányzik róla egy kisebb balta, amelyet tartalékként használhattak, ha a kivégzés elsőre nem sikerült.
Olvasd el ezt is!