Az iskolában a dolgozatok és felelések mellett a rivalizálás, a népszerűség és a bizonyítási vágy is meghatározhatja a mindennapokat. A Gimiboszi középpontjában egy diákönkormányzati választás áll, amely rövid idő alatt személyes konfliktussá fajul. Tracy Flick (Reese Witherspoon) ambiciózus, céltudatos és megszállottan törekszik arra, hogy mindenben a legjobb legyen. Amikor elindul az iskolaelnöki posztért, az egyik tanár, Jim McAllister úgy dönt, megpróbálja megakadályozni a győzelmét, ezért ellenjelöltet keres neki. Az ártalmatlannak induló választásból hamar háború robban ki, amelyben a felnőttek sem viselkednek sokkal érettebben a diákoknál. Alexander Payne filmje kegyetlen humorral mutatja meg, milyen hatalmi játszmák alakulhatnak ki egy iskola falai között. Közben az a kamaszkori érzés is ismerős lehet, amikor egy apró konfliktus mindennél fontosabbnak tűnik. A film több mint huszonöt évvel a bemutatója után is reális képet fest arról, hogy milyen messzire képes elmenni valaki a sikerért.
A sulis nosztalgia nem feltétlenül kellemes emlékeket jelent. Az Isten hozott a babaházban a kamaszkor azon oldalát mutatja meg, amelyről sokkal ritkábban születnek megszépített visszaemlékezések. A film főhőse, Dawn (Heather Matarazzo) egy hetedik osztályos lány, aki nem találja a helyét a társai között. Az iskolában rendszeresen csúfolják és kiközösítik, otthon pedig alig kap figyelmet. Szülei inkább húgát, Missyt dédelgetik, bátyja pedig szinte tudomást sem vesz róla. Dawn közben beleszeret testvére zenekarának énekesébe, de ezen a téren sem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretné. Todd Solondz filmje nem szépíti meg a kamaszkort, inkább megmutatja a bizonytalanságot, a kegyetlenséget és a magányt is.
Szinte mindenkinek akad legalább egy tanára, akire évekkel később is pontosan emlékszik. A Miss Jean Brodie virágzása egy ilyen pedagógus történetét meséli el, bár Jean Brodie (Maggie Smith) hatása jóval összetettebb annál, mint elsőre hinnénk. Az 1930-as évek Skóciájában játszódó film főhőse egy szabad szellemű tanárnő, aki kevéssé törődik az iskola hagyományos elvárásaival. Saját gondolkodásmódját, művészetről és életről alkotott nézeteit próbálja átadni kedvenc tanítványainak. A lányok rajonganak érte, az iskola vezetése azonban egyre kevésbé nézi jó szemmel a módszereit. Idővel az is világossá válik, hogy Brodie erős személyisége veszélyes befolyást is gyakorolhat a diákokra. Smith alakításában a tanárnő egyszerre karizmatikus, kiszámíthatatlan és nyugtalanító figura. A film jól mutatja, milyen mély nyomot hagyhat egy pedagógus a diákjaiban, akár jó, akár rossz irányba tereli őket.
Az egyetem sokak számára az első időszak, amikor valóban maguk dönthetik el, milyen életet szeretnének élni. Spike Lee Suli láz című filmje ezt az útkeresést egy afroamerikai hallgatók számára alapított amerikai főiskola közegében mutatja be. Főhőse, Dap (Laurence Fishburne) komoly, politikailag aktív hallgató, akit erősen foglalkoztatnak a társadalmi kérdések. Körülötte közben zajlik a tipikus egyetemi élet: bulik, diákszövetségek, szerelmek, rivalizálás és futball. A különböző csoportok konfliktusain keresztül a film olyan témákat is érint, mint a bőrszín szerinti előítéletek, a társadalmi különbségek és a politikai aktivizmus. Spike Lee mindezt zenével, humorral és látványos táncos jelenetekkel keveri. A szereplők között a fiatal Laurence Fishburne mellett Giancarlo Esposito is feltűnik. A film hangulata egyszerre kaotikus és felszabadult, ahogy az egyetemi évek is gyakran azok. Közben végig ott van a kérdés, hogyan találhatja meg valaki a saját helyét úgy, hogy közben egy közösséghez is tartozni szeretne.
Öt diák, egy szombati büntetés és egy szinte üres iskola. Ebből az egyszerű helyzetből született a nyolcvanas évek egyik legismertebb tinifilmje. John Hughes Nulladik órája öt olyan középiskolást zár össze egyetlen napra, akik hétköznap aligha töltenének együtt időt. Ott van a lázadó, a népszerű lány, a stréber, a sportoló és a különc. Az elején mindenki pontosan úgy kezeli a másikat, ahogy azt az iskolai hierarchiában megszokta. A csipkelődések és viták után azonban lassan őszintébb beszélgetések kezdődnek. Kiderül, hogy a látszólag teljesen különböző diákokra hasonló családi elvárások, félelmek és bizonytalanságok nehezednek. Molly Ringwald, Judd Nelson, Emilio Estevez, Ally Sheedy és Anthony Michael Hall közös játéka máig emlékezetessé teszi a filmet. A Nulladik óra azért marad aktuális generációkkal később is, mert könnyű felismerni benne az iskolában kialakuló címkéket, és azt is, milyen kevés közük lehet ahhoz, hogy valójában kik vagyunk.
A Holt költők társasága egy szigorú iskola falai közé kalauzol, ahol a hagyomány, a fegyelem és a teljesítmény határozza meg a diákok életét. A történet 1959-ben játszódik egy új-angliai fiúiskolában. Ide érkezik John Keating angoltanár (Robin Williams) alakít. Keating szokatlan módszerekkel próbálja rávenni tanítványait arra, hogy önállóan gondolkodjanak, merjenek kérdezni, és találják meg a saját hangjukat. A „carpe diem”, vagyis „ragadd meg a napot” gondolata hamar túljut az osztályterem falain. A fiúk titokban újjáélesztik a Holt Költők Társaságát, miközben egyre bátrabban próbálnak szembemenni a velük szemben támasztott elvárásokkal. A szabadságvágy azonban komoly konfliktusokhoz és tragikus következményekhez vezet. A film tanárokról, barátságról, szülői nyomásról és az önálló döntések súlyáról is szól.
Olvasd el ezt is!