Hannoveri Karolina Matilda 1751-ben született Londonban Frigyes walesi herceg és Szász-Gothai Auguszta legfiatalabb gyermekeként. A hercegnő sorsa kilencéves korában vett fordulatot, amikor bátyja III. György néven brit király lett. Ettől kezdve házassága fontos diplomáciai kérdéssé vált, végül pedig a dán trónörököst, a későbbi VII. Keresztélyt választották számára, hogy ezzel is erősítsék a brit és a dán uralkodóház kapcsolatát. A tizenöt éves hercegnő 1766 őszén hagyta el Angliát, hogy Dániába utazzon. Férjével csak megérkezése után találkozott először, novemberben pedig Koppenhágában összeházasodtak.
A házasságuk már a kezdettől fogva rosszul alakult. VII. Keresztély viselkedése kiszámíthatatlan volt, feleségével alig törődött, estéit pedig gyakran Koppenhága kocsmáiban és bordélyházaiban töltötte. A királyi párnak 1768-ban fia született, a későbbi VI. Frigyes, ez azonban nem hozta közelebb egymáshoz a házastársakat.
Ekkoriban került az udvarba Johann Friedrich Struensee német orvos, aki képes volt kezelni a király szélsőséges hangulatingadozásait, ezért hamar elnyerte VII. Keresztély bizalmát. Hannoveri Karolina Matilda eleinte távolságtartó volt vele, idővel azonban megváltozott a véleménye róla. Ebben az is szerepet játszott, hogy az akkori himlőjárvány idején Struensee beoltotta a trónörököst, akit így sikerült megóvni a betegségtől. A királyné ettől kezdve egyre több időt töltött az orvos társaságában, a kölcsönös bizalomból pedig lassan szerelem lett. 1770 nyarára már szeretők voltak, kapcsolatuk pedig rövidesen nyílt titokká vált a dán udvarban.
Kapcsolatuk részben azért számított botrányosnak, mert Struensee közben az udvarban is egyre nagyobb befolyásra tett szert. VII. Keresztély állapota romlott, így az orvos fokozatosan átvette az államügyek irányítását, és alig másfél év alatt több mint ezer rendeletet adott ki a király nevében. Eltörölte a sajtócenzúrát, korlátozni próbálta a nemesség kiváltságait, és a parasztokat sújtó kényszermunka rendszerének átalakításába is belefogott. Reformjai és a királynéval folytatott viszonya miatt azonban egyre több ellenséget szerzett az udvarban.
1771 júliusában Hannoveri Karolina Matilda életet adott második gyermekének, Lujza Auguszta hercegnőnek. VII. Keresztély saját lányaként ismerte el a gyermeket, az udvarban azonban gyorsan elterjedt a szóbeszéd, hogy valójában Struensee az apa. Ekkorra már egyre többen fordultak a királyné és Struensee ellen az udvarban. Az orvos gyors politikai felemelkedése, reformjai és a királynéval folytatott viszonya sokak érdekeit sértette. A vele szemben álló udvari körök élére végül Júlia Mária özvegy királyné állt, aki fiával és tanácsadóival együtt Struensee eltávolításán dolgozott.
Egy christiansborgi álarcosbál után rávették VII. Keresztélyt, hogy írja alá az elfogatóparancsokat. Struensee-t még az ágyában tartóztatták le, hajnalban pedig a királyné lakosztályába is fegyveresek érkeztek. Hannoveri Karolina Matildát kislányával együtt Helsingør erődjébe vitték, fiát azonban Koppenhágában kellett hagynia. Struensee három nap kihallgatás után beismerte a királynéval folytatott viszonyát. Amikor vallomását Hannoveri Karolina Matilda elé tették, végül ő is aláírta a beismerést.
A királyné házasságát néhány héttel korábban felbontották, őt pedig megfosztották korábbi helyzetétől. Bátyja, III. György brit király diplomáciai nyomására végül kiengedték a fogságból, Dániát azonban el kellett hagynia. Gyermekeit nem vihette magával. A mindössze húszéves Hannoveri Karolina Matilda 1772 májusában hajóra szállt, majd a hannoveri Celle kastélyában telepedett le. Fiát és lányát soha többé nem látta. 1775 tavaszán megbetegedett, és május 10-én, mindössze 23 évesen meghalt. Néhány évvel később fia, a későbbi VI. Frigyes vette át a dán kormányzat tényleges irányítását, majd 1808-ban Dánia királya lett.
Olvasd el ezt is!