A skizofrén dán király 38 évig uralkodott úgy, hogy nem csinált semmit

VII. Keresztély 1749-ben született, és 1766-ban, apja, V. Frigyes halála után került a dán–norvég trónra. Fiatalon széles körű oktatásban részesült, többek között nyelveket, filozófiát és művészeteket tanult. Uralkodóként azonban hamar kiszámíthatatlanná vált, viselkedése pedig az udvari beszámolók szerint egyre aggasztóbb formát öltött.

A fiatal király egyik leghírhedtebb szokása a kényszeres önkielégítés volt, amelyet állítólag mások jelenlétében sem tudott visszafogni. Ez csak a kezdet volt: formális eseményeken átugrált az udvaroncokon, lakomákon étellel dobálta vendégeit, és egyszer halottnak tettette magát. Mások szerint paranoiás lehetett és hallucinációktól szenvedhetett, ráadásul nem voltak ritkák az erőszakos kitörései és önsértései sem.

Későbbi kutatások azt feltételezték, hogy mentális betegségei lehettek, köztük skizofrénia, biztos diagnózist azonban évszázadokkal később természetesen nem lehet felállítani. Állapotának romlása mindenesetre komoly politikai következményekkel járt, mivel egyre kevésbé volt képes önállóan irányítani birodalmát.

Magánélete sem alakult felhőtlenül. 1766-ban feleségül vette a mindössze 15 éves brit hercegnőt, Hannoveri Karolina Matildát, III. György brit király húgát. Házasságuk boldogtalan volt, Keresztély pedig más nőkkel is viszonyt folytatott.

Johann Friedrich Struensee német orvos 1769-ben került közelebb a királyhoz, és hamar felismerte, mekkora befolyást szerezhet az egyre rosszabb állapotban lévő uralkodó mellett. Rövid idő alatt Keresztély bizalmasa lett, majd egyre többször szólt bele politikai döntésekbe. Felvilágosult gondolkodóként nagyszabású reformprogramba kezdett. Enyhítette a cenzúrát, változtatásokat kezdeményezett az igazságszolgáltatásban, és számos olyan intézkedést vezetett be, amely komoly ellenállást váltott ki a konzervatív arisztokráciából.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy Struensee Karolina Matilda szeretője lett. A királyné 1771-ben adott életet Lujza Auguszta hercegnőnek, aki a kortársak szerint is Struensee gyereke lehetett, bár hivatalosan Keresztély lányaként tartották számon.

Struensee hatalma végül tarthatatlanná vált ellenfelei számára. 1772 januárjában letartóztatták, majd néhány hónappal később kivégezték. Karolina Matilda és Keresztély házasságát felbontották, az egykori királynét pedig száműzték. A király ettől kezdve lényegében csak névleg maradt uralkodó.

1772 és 1784 között Keresztély mostohaanyja, Júlia Mária özvegy királyné, féltestvére, Frigyes és Ove Høegh-Guldberg gyakorolta a tényleges politikai hatalmat. 1784-ben újabb fordulat következett, amikor Keresztély fia, a későbbi VI. Frigyes átvette az ország irányítását régensként. Apja ekkor még csak 35 éves volt, ám többé nem kapta vissza a valódi hatalmat.

VII. Keresztély így további 24 éven keresztül maradt hivatalosan Dánia és Norvégia királya anélkül, hogy ténylegesen ő kormányozta volna az országokat. 1808-ban, 59 éves korában halt meg Rendsburgban. Uralkodása közel 42 évig tartott, ennek jelentős részében azonban mások hozták meg helyette az országot érintő döntéseket.