Öt nővérből négy ugyanannak a királynak volt a szeretője

A de Mailly-Nesle nővérek a francia arisztokrácia legfelsőbb köreihez tartoztak. Apjuk Louis de Mailly-Nesle márki, anyjuk Armande Félice de La Porte Mazarin volt. Anyai ágon rokonságban álltak a Mancini családdal, akik Jules Mazarin bíborosnak, XIV. Lajos nagy hatalmú főminiszterének köszönhetően kerültek a francia udvar középpontjába. A családban ráadásul korábban sem volt ismeretlen az uralkodókkal folytatott viszony, a Mancini nővérek közül többen a 17. század nagy hatalmú királyainak szeretői lettek, róluk ebben a cikkben írtunk részletesen.

A történet főszereplője, XV. Lajos 1710-ben született, és mindössze ötévesen került a francia trónra. 1725-ben feleségül vette a nála hét évvel idősebb Leszczyńska Máriát, akitől tíz gyermeke született. Az 1730-as években azonban megjelentek életében a szeretők, köztük elsőként a de Mailly-Nesle család legidősebb lánya.

Louise Julie de Mailly-Nesle 1710-ben született, és tizenhat évesen hozzáadták unokatestvéréhez, Louis Alexandre de Maillyhoz. Anyja 1729-es halála után annak helyét átvéve a királyné udvarhölgye lett, így közvetlenül bekerült Versailles belső köreibe. XV. Lajossal 1732 körül kezdődött a kapcsolata. A viszonyt André-Hercule de Fleury bíboros, a király nagy hatalmú minisztere is támogatta, aki politikai szempontból előnyösnek tartotta, ha az uralkodó mellett egy hozzá hű szerető áll.

Louise eleinte diszkréten találkozott a királlyal. A helyzet 1738-ban változott meg, amikor a királyné egy vetélés után orvosi figyelmeztetést kapott, hogy egy újabb terhesség veszélyeztetheti az életét. XV. Lajos és felesége ezután már nem léptek intim kapcsolatba egymással, Louise pedig nyíltan is a király kegyencnőjévé vált.

Saját bukásához akaratlanul ő maga nyitotta meg az utat. Pozícióját felhasználva nővéreit is bejuttatta az udvarba, köztük az 1712-ben született Pauline Félicitét. Pauline 1739-re már XV. Lajos szeretője volt, miközben Louise továbbra is kapcsolatot folytatott a királlyal. Később hozzáment Vintimille márkijához, férje azonban vidékre költözött, miközben ő Versailles-ban maradt. 1741-ben, mindössze 29 évesen belehalt a szülésbe. Gyermekét hivatalosan férje fiának tekintették, de nem kizárt, hogy XV. Lajos lehetett az apja.

Pauline halála után a legfiatalabb nővér, Marie Anne került előtérbe. A rendkívül ambiciózus nő 1742-ben Richelieu herceg támogatásával került közel az uralkodóhoz. Hamarosan azt követelte, hogy XV. Lajos szakítson többi szeretőjével, Louise-t pedig megalázó módon kiszorította Versailles-ból. Az elsőként királyi körökbe emelkedő nővér végül kolostorba vonult, ahol 1751-ben halt meg.

Marie Anne közben komolyabb politikai szerephez jutott. Richelieu rajta keresztül próbálta befolyásolni a király döntéseit az osztrák örökösödési háború idején. Hatalma azonban rövid életűnek bizonyult, mivel 1744 decemberében, 27 évesen meghalt. Még halála előtt arról beszélt, hogy valaki megmérgezhette, erre azonban nem találtak bizonyítékot.

Halála után XV. Lajos a negyedik nővérhez, Diane Adélaïde-hoz is közelebb került. Kapcsolatuk 1744 végén kezdődött, és mindössze három hónapig tartott. A király figyelmét hamarosan egy 23 éves nő, Jeanne Antoinette Poisson kötötte le, akit a történelem Madame de Pompadourként ismer.

Az ötödik nővér, Hortense volt az egyetlen, aki nem lett XV. Lajos szeretője. Bár a király vele is kapcsolatba próbált lépni, ő visszautasította. Az udvari pletykák szerint ebben férje fenyegetése is szerepet játszott, aki állítólag kijelentette, hogy megöli, ha viszonyt kezd az uralkodóval. Hortense túlélte a francia forradalmat, egyszer kihallgatták, majd szabadon engedték. 1799-ben, 84 évesen halt meg Párizsban.

A de Mailly-Nesle nővérek időszaka Madame de Pompadour 1745-ös felemelkedésével lezárult, XV. Lajos kicsapongó szerelmi élete azonban korántsem ért véget. A következő évtizedekben számos további szeretője volt, a négy nővér története mégis az udvar egyik legismertebb botrányává vált.