Boleyn Anna mindössze három évig volt Anglia királynéja, története mégis évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket. VIII. Henrik annyira elszántan akarta feleségül venni, hogy szakított a római katolikus egyházzal, és érvényteleníttette Aragóniai Katalinnal kötött házasságát. Néhány évvel később azonban már Anna kivégzését rendelte el.
A királyné bukása 1536 tavaszán következett be. Május 2-án letartóztatták, és a Towerbe szállították. Több férfit, köztük saját testvérét, George Boleynt is azzal vádolták, hogy tiltott viszonyt folytattak vele, illetve részt vettek egy, az uralkodó ellen irányuló összeesküvésben. A királyné és testvére május 15-én állt bíróság elé. Mindkettőjüket bűnösnek találták, Annát pedig halálra ítélték.
Boleyn Anna kivégzésének egyik legérdekesebb körülménye, hogy VIII. Henrik nem a szokásos angol módszert választotta. A királynét nem bárddal, hanem karddal fejezték le, amihez különleges szakértelemre volt szükség. Az uralkodó ezért a kontinensről hívatott egy tapasztalt hóhért, akit a korabeli források Calais, illetve Saint-Omer hóhérjaként említenek. A férfi nevét nem őrizte meg a történelem.
A kivégzésre 1536. május 19-én került sor, mindössze négy nappal Anna elítélése után. A hóhérnak azonban át kellett kelnie a La Manche csatornán, és el kellett jutnia Londonba, ami az akkori közlekedési viszonyok között több napot is igénybe vehetett.
Amennyiben valóban így történt, VIII. Henrik már azelőtt gondoskodhatott felesége kivégzéséről, hogy a bíróság meghozta volna az ítéletet. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a per minden részletét előre eltervezték, de komoly kérdéseket vet fel az eljárás tisztességességével kapcsolatban.
A kivégzés reggelén Boleyn Anna a Tower belső udvarában felállított emelvényre lépett. A beszámolók szerint rövid búcsúbeszédet mondott, amelyben Isten kegyelmébe ajánlotta lelkét, és imádkozott a királyért. Ezután levette fejfedőjét, letérdelt, és bekötötték a szemét. A kontinensről érkezett hóhér egyetlen kardcsapással végzett vele. A karddal történő lefejezés abban különbözött a bárdos kivégzéstől, hogy az elítéltnek nem kellett a fejét egy tőkére hajtania. A megfelelően képzett hóhér egyetlen vízszintes mozdulattal hajthatta végre az ítéletet. Ez különösen fontos volt egy olyan korban, amikor a rosszul sikerült kivégzések nem számítottak példátlannak. Anna esetében azonban a korabeli beszámolók szerint nem volt szükség második csapásra.
A királyné halálát követően újabb megrázó körülményre derült fény: nem állt rendelkezésre megfelelő koporsó a temetéséhez. A történeti beszámolók szerint holttestét végül egy nyilak tárolására használt faládába helyezték, majd a Tower területén álló Szent Péter ad Vincula-kápolnában temették el.
1876-ban, Viktória királynő uralkodása idején felújítási munkálatok kezdődtek az épületben, amelyek során több emberi maradványt is feltártak. A vizsgálatot végző szakemberek egy női csontvázat Boleyn Annáénak tulajdonítottak, többek között a temetkezés helye és a csontok jellemzői alapján.
A maradványok azonosítása azonban nem tekinthető teljesen bizonyítottnak. A 19. századi vizsgálatok során még nem álltak rendelkezésre a modern genetikai módszerek, így a következtetések elsősorban a történeti és anatómiai megfigyelésekre épültek. A feltárt csontokat később újratemették, Anna feltételezett sírhelyét pedig ma már névvel ellátott márványlap jelöli.
Boleyn Anna kivégzésének körülményei közel ötszáz év elteltével is számos megválaszolatlan kérdést hagynak maguk után. A királyné ellen indított eljárás gyorsasága, a vádak vitatott megalapozottsága és a külföldi hóhér érkezésének időzítése egyaránt azt a feltételezést erősítheti, hogy VIII. Henrik már a tárgyalás előtt elhatározta felesége eltávolítását. Azt azonban nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy pontosan mikor rendelték meg a hóhér szolgálatait, ahogyan azt sem, hogy az uralkodó milyen döntést hozott a per megkezdése előtt.
Egyvalami biztos: Boleyn Anna halálával VIII. Henrik megszabadult második feleségétől, és alig tizenegy nappal később már Jane Seymourt vette feleségül. Anna lánya, Erzsébet pedig később Anglia egyik legismertebb uralkodójaként vonult be a történelembe.
Olvasd el ezt is!