Brandenburgi Mária Eleonóra

Vérszomjas asszonyok – a történelem 4 legkegyetlenebb királynője

Amikor az ember egy diktátort képzel el, az első gondolat, ami eszébe jut, általában egy katonai díszbe öltözött férfi. Ritkán képzelnek el egy diktátort nőként, és ennek jó oka van. A szó modern értelmében vett női diktátorok nem igazán léteztek, de ez nem jelenti azt, hogy a történelem során soha nem uralkodtak vasököllel a nők. Sőt, a történelem leghíresebb királynői és női uralkodói közül néhányan olyan kegyetlenségeket követtek el, amelyeket a legvadabb álmunkban sem gondolnánk.

Brandenburgi Mária Eleonóra úgy gondolta, hogy a lánya egy szörnyeteg

commons.wikimedia.org

Brandenburgi Mária Eleonóra, Svédország királynője nem volt elragadtatva, miután világra hozta lányát, Krisztina királynőt. Ugyanis kétségbeesetten fiút akart, így Mária sikoltozni kezdett, amikor meglátta, hogy lányt hozott világra. A lányt szörnyetegnek nevezte, és többször megpróbálta megölni. Krisztinát még arra is rákényszerítette, hogy halott apja rothadó teste mellett aludjon.

Ez is érdekelhet: Auschwitz hiénája – Irma Grese, a második világháború legkegyetlenebb asszonya

Vu, a császárnő, aki megölte anyját és unokáit

commons.wikimedia.org

Vu császárnő volt az egyetlen női főhatalom Kína történelme során. Állítólag erőszakkal foglalta el a pozícióját, és számos gyilkosságot hajtott végre a Tang-dinasztia idején. Mindezt pedig azért tette, hogy megvédje státuszát. Az írásos emlékek szerint megölette saját anyját és unokáit is, mert azok ellene szegültek.

Izabella spanyol királynő rákényszerítette királysága népét a katolicizmusra

commons.wikimedia.org

Izabella királynő 1451-től 1504-ig II. Ferdinánd királlyal együtt uralkodott Spanyolországban. Uralkodása alatt pedig meg akart szabadulni a spanyol muszlimoktól és zsidóktól. 1492-ben elrendelte, hogy minden zsidó térjen át a katolikus hitre. A zsidókat ezután a spanyol udvarba vitték, hogy tegyenek esküt a katolikus vallás mellett, különben kitoloncolják őket az országból.

Irén bizánci császárnő elrendelte fia megvakítattását

commons.wikimedia.org

A bizánci császárnő, Irén Kr. u. 797 és 802 között volt hatalmon. Előtte pedig két évtizedig uralkodott együtt fiával. Fia, VI. Kónsztantinosz császár meglehetősen népszerűtlen uralkodónak számított, a császárné viszont ambiciózus nő volt, és a Bizánci Birodalom teljes irányítását saját magának akarta. Néhány politikai szövetséges segítségével Irén összeesküvést szőtt saját fia ellen.

Végül kibékültek, de itt még korántsem ért véget harcuk. 786-ban a közvélemény véglegesen Kónsztantinosz ellen fordult, miután úgy döntött, hogy elválik a feleségétől és elveszi szeretőjét. Irén ezt kihasználva ismét összeesküdött a fia ellen, majd elrendelte Kónsztantinosz letartóztatását, és megvakítattását.

A figyelmetekbe ajánljuk