A 19. századi iparosodás során Glasgow Nagy-Britannia egyik legfontosabb ipari központjává vált. A különböző gyárak és kikötők munkások tömegeit vonzották a városba, a gyors népességnövekedés azonban súlyos lakhatási problémákat okozott. A munkáscsaládok jelentős része zsúfolt, egy- vagy kétszobás bérlakásokban élt, több városrészben pedig a szegénység és a rossz közegészségügyi körülmények is mindennaposak voltak.
A romló életkörülményekkel párhuzamosan a bűnözés is egyre nagyobb problémává vált. Egyre több utcai banda jelent meg a városban, az első világháborút követő évtizedekben pedig több csoport komoly befolyásra tett szert. A bandák gyakran ugyanazokért a városrészekért versengtek, konfliktusaikat pedig a vallási ellentétek is tovább élezték.
A legismertebb bandák közé tartozott a nagyrészt protestáns Billy Boys és a főként katolikus Norman Conks. A rivális csoportok rendszeresen kerültek egymással erőszakos összecsapásba, amelyben az összecsukható borotva vált az egyik leggyakrabban használt fegyverré. Könnyen el lehetett rejteni, támadáskor pedig mély és maradandó sebeket lehetett vele ejteni.
A „glasgow-i mosoly” elnevezés a szájzugtól a fül irányába futó arcvágásra utal. Bár a kifejezést gyakran a város két világháború között működő bűnbandáihoz kötik, erre nincs közvetlen bizonyíték. Az viszont jól dokumentált, hogy ezek a csoportok gyakran támadták az ellenfeleik arcát éles pengéjű borotvával. A bandák erőszakossága ráadásul nem merült ki az egymás közötti leszámolásokban. Andrew Davies történész kutatásai szerint egyes csoportok védelmi pénzt követeltek üzletektől és illegális vállalkozásoktól, helyieket fenyegettek, valamint megpróbálták megakadályozni, hogy áldozataik vagy tanúk vallomást tegyenek ellenük.
1931-ben Percy Sillitoe került a glasgow-i rendőrség élére. Vezetése alatt a hatóságok fokozottan léptek fel a bandák, a védelmi pénzek és az utcai erőszak ellen. A rendőrségi akciók és a bírósági ítéletek nyomán több meghatározó bandatag börtönbe került, az 1930-as évek végére pedig a nagyobb csoportok ereje jelentősen visszaszorult.
A korszak emléke ennek ellenére hosszú időre ráragadt Glasgow-ra. Ebben fontos szerepe volt Alexander McArthur és H. Kingsley Long 1935-ben megjelent No Mean City című regényének, amely a Gorbals szegénynegyedeiben élők és a bűnbandák világát mutatta be. A sikeres könyv hozzájárult ahhoz, hogy Glasgow neve még évtizedekkel később is összekapcsolódjon a pengékkel vívott utcai leszámolásokkal.
Olvasd el ezt is!