A Hold fázisai
Bár még mindig távolinak tűnik, egyre égetőbb kérdéssé válik, hogy bolygónk utolsó óráiban merre vegyük az irányt. Egyelőre két – talán – megvalósítható úti cél áll előttünk: a Hold és a Mars. Tudósok szerint előbbi határozottan jobb választás. Hogy pontosan miért? Most elmagyarázzuk!


Egyszer talán tényleg léteznek majd az óceánok hullámait megtörő úszó városok, és az sem kizárt, hogy felhőkarcolóink a mostanitól is magasabbra nyúljanak majd. Ettől függetlenül Földünk erőforrásai fogynak, a népesség megállíthatatlannak tűnő növekedése miatt pedig a szárazföldi területek is fokozatosan szűkösebbé válnak. Egyszer valóban eljön majd az a pillanat, amikor indulnunk kell, és bár a Mars gyönyörű álomnak tűnik, a Hold valójában – szó szerint – élhetőbb választás lesz.

De hogyan lehetséges ez? Nem véletlen, hogy terraformálás szempontjából jobb választásnak tűnik a Mars:

évmilliárdokkal ezelőtt a vörös bolygó felszínén folyékony halmazállapotú víz csordogált, gravitációja nagyobb, légköre ugyan vékony, de szén-dioxidban gazdag, továbbá az égitest méretben is kedvezőbb, mint a Hold.

A Marsnak viszont olyan problémákkal is szembe kell néznie, amelyekkel a minket kísérő Holdnak nem. A bolygó távolabb van a Naptól, ami azt jelenti, hogy minden négyzetméternyi területre kevesebb energia jut. Másrészt a Mars légköre veszélyes: nagy széllökések, folyamatosan előforduló homokviharok jellemzik, a domborzat pedig olyan könnyen változik, mint a homokdűnék a Földön. De talán a legnagyobb veszély, ami minket érhet – lévén az égitesten nincs olyan védő mágneses mező, mint saját bolygónknak –, hogy nem lennénk védve a napszél részecskéinek bombázásaitól.

Abban az esetben, ha nem szeretnénk halálos dózisú sugárzást kapni, nem lenne más választásunk, mint a föld alá költözni.

\u200bA NASA felv\u00e9tele a Mars felsz\u00edn\u00e9r\u0151l

A NASA felvétele a Mars felszínéről

Unspalsh

Természetesen ezek nem leküzdhetetlen akadályok, mégis számolnunk kell a ténnyel, hogy a Marson rengeteg olyan dologgal kell szembe néznünk – a fentieken kívül is –, ami ellenünk dolgozik.

  • a vörös bolygó talaja nagyon különbözik a földitől: a szilícium-dioxid mellett erősen oxidált fémek találhatók benne: vas-oxid, alumínium-oxid, kalcium-oxid és kén-oxid;
  • légkör komoly akadályt jelent a felszínre való biztonságos és pontos leszálláshoz, és akadályozza a különböző erőforrások, és úgy általában az emberek Földre való visszaszállítását is;
  • nagyon nagy távolságra van a Földtől: fénysebességgel számolva az egyirányú kommunikáció 7-22 percig tart.
  • ez a távolság tulajdonképpen akkora, hogy az élethez szükséges erőforrások Földről a Marsra való elszállítása hónapokig, de akár több mint egy évig is eltarthat, attól függően, hogy a bolygók milyen konfigurációban vannak egy adott pillanatban.

Ezzel szemben a Hold sokkal kedvezőbb környezetet biztosítana számunkra, a „közlekedés" mindössze egy napig tart, és az üzenetváltás pedig 1,25 másodpercen belül letudható.

Az egyetlen dolog, amitől szintén tartanunk kellene, az a napszél, a Hold ugyanis szintén nem nyújtana kellő védelmet önmagában. Egy 2007-ben végzett kutatás szerint azonban Földünk mágneses mezeje nagyban árnyékolja a Holdat, jelentősen csökkentve így a felszínt érő sugárzás hatásait. Ráadásul a holdi nappalok során az égitest pozitív töltést vesz fel, ami lelassítja és csökkenti a protonok és más pozitív töltésű ionok káros hatásait.

\u200bA NASA felv\u00e9tele a Holdr\u00f3l

A NASA felvétele a Holdról

NASA/Unsplash

Egyetlen kérdés marad már csak. Megművelhető-e a Hold talaja? Tudjuk, hogy a Föld és a Hold ugyanabból az ősi eseményből – feltehetően egy korai égitestek között létrejött ütközésből – alakult ki. Ez alapján kijelenthető, hogy a két égitest talaja hasonló. Egy bökkenő van csak: a Holdon nincs levegő, nincs légkör és nincs folyékony víz. Ha képesek vagyunk azonban olyan szerkezeteket létrehozni – például egy eszközt, amely megfelelő baktériumokkal dúsítja a talajt –, akkor ezek a problémák kiküszöbölhetőek.

De talán, ami ennél is fontosabb: ahelyett, hogy egy egész bolygót próbálnánk terraformálni, próbáljuk megmenteni előbb a mostanit.

Forrás: BigThink

A figyelmetekbe ajánljuk