Az Oscar-gála résztvevőnek is főzött már Szántó István, akinek a budapesti éttermét a Michelin Guide is ajánlja – most pedig elárulta, hogy milyen aggodalmai vannak a hazai hústermékekkel.
Szántó István a budapesti Matild Palotában működő Spago by Wolfgang Puck séfje, ínycsiklandó ételkülönlegességeit pedig már az Oscar-gála világsztárjai is megkóstolhatták. Ételeire a sokszínűség jellemző, hiszen a magyar ízek mellett az olasz, az ázsiai, az amerikai és a francia konyha jegyei is megjelennek. Ha teheti magyar alapanyagokkal dolgozik, azonban olykor muszáj a hazai termékek helyett a külföldit választania – kezdi a Haszon.
Igyekszünk magyarországi beszerzési forrásokat használni, folyamatosan kutatjuk a hazai lehetőségeket, ám mivel sok vendéget szolgálunk ki, rettentően nehéz itthonról biztosítani a kellő mennyiségű és kiegyensúlyozott minőségű alapanyagot. Éppen ezért több esetben kompromisszumot kell kötnünk és külföldre tekintenünk, mivel az alapanyag minősége az első számú szempont
– nyilatkozta Szántó István a VG-nek.
Ez is érdekelhet: Jóváhagyták: fogyasztásra alkalmas a laboratóriumban előállított mesterséges hús
Pedig nemcsak steaktípusú húsokra van szüksége, gyakran vásárol „másodkategóriás húsrészeket” is, mint például az oldalas, a zúza, a pofa, a nyelv vagy akár a marhafarok.
Úgy gondolom, hogy az alapanyag minősége, az elkészítési mód, a miliő tesz fine dining étteremé egy helyet, és ez nem feltétlen párosul a kóstolómenüvel – amit amúgy kifejezetten kedvelek, több részletet, kifinomultságot lehet belecsempészni az ételekbe, tálalásba
– tette hozzá Szántó.
Azonban nem minden hazai hústermék minőségével kapcsolatban merül fel jelentős kritika. Hiszen nemzetközileg is sikeresek a magyar mangalicatermékek.
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke szerint hazánkban mintegy 200 család foglalkozik mangalicatenyésztéssel. A teljes állomány nagyjából 10 ezer koca és 60 ezer hízó. A tenyésztők pedig magas hozzáadott értékű exporttermékeket készítenek.
Olvasd el ezt is! Drága a sertéshús, ezért inkább krokodil kerül a vacsoraasztalra
Mangalicahúsból évente körülbelül 300 tonna fogy belföldön. Ennek egyharmada az éttermekbe szánt nemes húsrész, illetve az áruházi eladás. Körülbelül kétharmada pedig a családi gazdaságok közvetlen értékesítése. A mangalicatermékek forgalma exportfókuszú, és jelenleg 60-40 százalékos a megoszlása a kivitel javára. A készítmények legnagyobb felvevője Spanyolország, de jelentős piac Románia, Szingapúr, Hongkong és több nyugat-európai ország, például Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság.
