A főzéshez számtalan módjához szükséges legalább egy kis mennyiségű olaj.
Az olaj fokozza az ételek ízét, hőátvivő anyagként működik, megakadályozza, hogy az ételek odaragadjanak az edényekhez, és javítja az ételek állagát és puhaságát. A piacon megszámlálhatatlan fajtája kapható − gyakran egy egész polcsort szentelnek a különböző típusú és márkájú étolajoknak. De nem mindegyik egyforma; különböző az ízprofiljuk, eltérő a füstpontjuk (az a hőmérséklet, amelynél az olaj égni kezd és instabillá válhat), és különbözőek az egészségügyi előnyeik és kockázataik is.
Ez is érdekelhet: Mit együnk az izomnöveléshez? A legjobb izomépítő élelmiszerek
Az elmúlt néhány évben különösen népszerűvé vált két olajfajta: az avokádóolaj és a kókuszolaj. Mindkettő magas füstponttal rendelkező növényi olaj, de tápértékük, előnyeik és kockázataik nagyon eltérőek. Az alábbiakban összehasonlítjuk ezt a két olajfajtát, és azt is megnézzük, melyik az egészségesebb.
Avokádóolaj
Ha az "egészséges zsírok" után kutatunk, az avokádó szinte minden listán megjelenik. Úgy készül, hogy az avokádó gyümölcséből kipréselik az olajat. Enyhe íze és aromája van, és magas a füstpontja. Finomítás után is megőrzi az avokádó gyümölcs enyhe zöld színének egy részét. Az avokádóolaj elsősorban egyszeresen telítetlen zsírokból áll. Ezek ugyanolyan típusú zsírok, mint amilyeneket az olívaolaj tartalmaz: az Amerikai Szív Szövetség szerint segíthetnek a rossz koleszterinszint (LDL) csökkentésében.
Ha tovább olvasnál: Így lesznek a legfinomabbak a sült zöldségek
Fotó: Shutterstock
Ezek az egyszeresen telítetlen zsírok egészségesebbek, mint a telített zsírok. Ráadásul az avokádóolaj tele van polifenolokkal − olyan erős antioxidánsokkal, amelyek segítenek feltakarítani az oxidatív stressz melléktermékeit a szervezetben és az agyban. És egészséges karotinoidokat is biztosít, különösen a luteint, amely bizonyítottan csökkenti az időskori makuladegenerációt, javítva a látásélességet.
Ha lehet, vásároljunk „extra szűz", és 100%-ban tiszta, finomítatlan, hidegen sajtolt avokádóolajat, amelynek címkéjén szerepel a szüreti dátum. Az olaj színét is érdemes figyelembe venni: a klorofill a kiváló minőségű avokádóolajat smaragdzölddé teszi.
Kókuszolaj
A kókuszolajnak enyhe íze és illata van, egy diós csipetnyi édességgel. Édessége, vajhoz hasonló textúrája, zsírtartalma, valamint magas füstpontja miatt kiválóan alkalmas süteményekhez és ízprofilja segíthet ellensúlyozni bizonyos ételek keserűségét. A kókuszolaj egészségességével kapcsolatos kutatások az elmúlt években meglehetősen ellentmondásosak voltak. Kezdetben úgy gondolták, hogy a kókuszolaj szívbarát, és nincs hatással a koleszterinszintre. Későbbi kutatások azonban azt mutatták, hogy a kókuszolaj a magas telített zsírtartalma miatt növelheti az LDL (rossz) koleszterinszintet.
A kókuszolajnak túl magas a telített zsírtartalma ahhoz, hogy rendszeresen fogyasszuk egy egészséges étrendben. Az alkalmi használat rendben van, de a következetes használat növelheti az LDL-koleszterinszintet, ellentétben más növényi olajokkal. De ahelyett, hogy a telített zsírokat rosszként kategorizálnánk, gondoljunk inkább egy átfogó, kiegyensúlyozott étrendre, amelyben minden élelmiszer megfelelő, ha követjük az ajánlott beviteleket. Az amerikaiaknak szóló étrendi irányelvek szerint a telített zsíroknak a napi kalóriabevitel kevesebb mint 10%-át kellene kitenniük.
A kókuszolajat használjuk takarékosan, és válasszuk a finomítatlan, szűz vagy extra szűz kókuszolajat.
Forrás: Eating Well
