Az élet a bolygónkon 4.5 milliárd éve fejlődött ki és először egysejtű mikroorganizmusok formájában jelent meg. Az evolúció nagyon sokáig az egysejtű szervezetekben ment végbe, révén a legelső többsejtű élőlény csak 700 millió éve jelent meg.
Ez azt bizonyítja, hogy az evolúciós sikerhez nem szükséges többsejtű lények megléte. A fotoszintézis és a metabolizmus például az egysejtű szervezetben fejlődött ki.
A növények és állatok előtti Föld tehát már termékeny, élettel teli és biokémiai szinten látványosan összetett hely volt. Emiatt az is elképzelhető, hogy más bolygókon nem találkozhatnánk egysejtűeknél bonyolultabb lényekkel.
A földi evolúció egyébként nehezen is ismétlődhetne meg máshol, mivel minden bolygó légköre más. A Földön az oxigén a bolygó kialakulása után kétmilliárd évvel, az élet megjelenése után pedig csak egymilliárd évvel jelent meg. Mindaddig a légkör nitrogénből és szén-dioxidból állt.
Az élet miatt került oxigén a légkörbe, ami által az evolúció nagyobb élőlényeket is létrehozhatott, mivel több energia állt rendelkezésre. David Catling asztrobiológus szerint csak az oxigén segítheti elő olyan lények kialakulását, mint az állatok vagy az emberek.
A másik probléma a lakható bolygókkal az, hogy amennyiben nem olyan távolságra vannak a csillagjuktól, mint a Föld a Naptól, egy vastag szén-dioxid rétegre lenne szükségük, hogy melegen tartsák a felszínüket, melyeken így kialakulhat a víz. Ám az állatok egy ilyen gazdag szén-dioxidos környezetben már nem maradnának életben.
A földönkívüliek emiatt oxigén hiányában sok eséllyel legfeljebb egysejtű élőlények lehetnek csupán. De ne csüggedjünk, csak a mi galaxisunkban 400 milliárd bolygó található, tehát érhetnek még meglepetések.
(Forrás: BigThink)
