Fotó: Profimedia/Red Dot
Hollywoodi legendák versengtek egymással, a Zabhegyezőt mégsem sikerült megfilmesíteni
2024-04-19
Bár több hollywoodi legenda is bejelentkezett a feladatra, J. D. Salinger világhírű regényét, a Zabhegyezőt mégsem sikerült eddig senkinek megfilmesítenie. Az okok az amerikai író személyiségében keresendők.
Mielőtt belemennénk abba, hogy miért nem készült soha film – és talán már nem is fog – Jerome David Salinger alkotásából, érdemes elidőznünk egy picit a regény címénél. Magyarországon a legtöbben Zabhegyezőként ismerik a könyvet, 1964-ben ugyanis ezen a néven jelent meg a mű Gyepes Judit tolmácsolásában.
2015-ben azonban Barna Imre újrafordította a regényt Rozsban a fogó címmel, ami lényegében az eredeti cím (The Catcher in the Rye) tükörfordítása. Nem csupán stilisztikai kérdésről van szó, az angol kifejezés ugyanis a könyv egyik fontos részletére utal, ráadásul további rejtett jelentésrétegekkel is bír.
Ki-ki döntse el maga, melyik változat tetszik neki jobban. Mi azért maradunk a Zabhegyező mellett, mert egyszerűen jóval többen ismerik a művet ezen a címen itthon – ami persze még változhat a jövőben.
Fotó: Profimedia/Red Dot
Salinger 1951-ben megjelent alkotása a valaha volt legnépszerűbb regények közé tartozik. Noha szinte képtelenség lenne egzakt sorrendet felállítani az elmúlt évezredek legsikeresebb kötetei között, annyi bizonyos, hogy a Zabhegyező az élmezőnyben szerepel a maga több tízmillió értékesített példányával. Általában csak olyan sikerkönyvek előzik meg a hasonló listákon, mint a Don Quijote, A kis herceg, a Tíz kicsi néger vagy éppen a Harry Potter-széria kötetei.
A felsorolt irodalmi alkotások mindegyikét filmre vitték már, némelyiket többször is.
Ez is érdekelhet: A kis herceg írójának rejtélyes élete és halála
Természetesen sok rendező eljátszott már a gondolattal, hogy filmre vigye Holden Caulfield történetét, köztük olyan hollywoodi nagyágyúk is, mint Billy Wilder, Elia Kazan és Steven Spielberg. Befolyásos producerek sora látta meg a lehetőséget a projektben, többek között Samuel Goldwyn és Harvey Weinstein is. Olyan színészóriások vállalták volna örömmel a címszerepet, mint Jack Nicholson, Marlon Brando vagy éppen Leonardo DiCaprio.
Mindhiába. Salinger minden megkeresést visszautasított, az elvi lehetőségét is kizárta annak, hogy valaha film készüljön a Zabhegyezőből.
De vajon miért volt hajthatatlan az amerikai író?
A teóriát erősíti, hogy a Zabhegyező főhőse hasonlóképpen gondolkodott, ráadásul köztudott, hogy az író részben saját magáról mintázta Holden Caulfield karakterét. Holden a regény elején megemlíti bátyát, aki Hollywoodban dolgozik forgatókönyvíróként. A főhősnek megvan a véleménye testvére munkájáról:
Ha valamit utálok, hát az a mozi. Filmekről hallani sem akarok.
Salinger azonban egyáltalán nem utálta a mozgókép világát, sőt. A New Hampshire-i Cornishban található otthonához privát moziterem is tartozott, ahol az író szívesen nézett filmeket popcorn majszolása közben. Ráadásul fia, Matt a színészi pályát választotta, és nem tudni arról, hogy ezzel kiváltotta volna apja rosszallását.
Uncle Wiggily in Connecticut (Ficánka bácsi Connecticutban) című elbeszélését 1949 filmre vitték My Foolish Heart címmel, de a végeredmény elborzasztotta a szerzőt és a kritikusokat egyaránt. Salinger úgy érezte, hogy a filmesek kiforgatták a novellája történetét, amely így szinte a felismerhetetlenségig eltorzult.
Bizonyára ez az élmény is hozzájárult ahhoz, hogy elzárkózott szeretett műve, a Zabhegyező megfilmesítésétől, azonban más megfontolások is vezették az írót.
És itt érkezünk el ahhoz a fontos kérdésez, amit talán már a cikk elején fel kellett volna tennünk: egyáltalán adaptálható-e mozivászonra a szokatlan stílusú regény?
Ezt is figyelmedbe ajánljuk: 5 könyv, amit ne hagyj ki, ha A háromtest-problémát sem tudtad letenni
Fotó: Unsplash
A New York-i Central Park a Zabhegyezőben is fontos szerepet kap.
A Zabhegyező, mint arra már utaltunk, egy tizenhét éves New York-i fiú, Holden Caulfield történetéről szól. Holden egy pennsylvaniai bentlakásos iskolába jár, de gyenge tanulmányai eredményei miatt kicsapják – ez már a negyedik alkalom, hogy idő előtt kell otthagynia egy iskolát. A regény lényegében a kirúgás utáni napokat mutatja be, méghozzá Holden elbeszélésében. Az egyes szám első személyben megírt történetet eleve nehéz lenne mozivászonra vinni, hiszen az olvasók a főhős gondolatmeneteit, megfigyeléseit és ábrándozásait követhetik végig.
Ráadásul azt sem mondhatnánk, hogy Holdennel hihetetlenül izgalmas dolgok történnek abban a néhány napban, ameddig nem mer a szülei színe elé kerülni. Elvonatozik New Yorkba, átél egy komikus jelenetet egy prostituálttal, találkozik egy volt barátnőjével, majd kishúgával – azonban ezek az epizódok is elsősorban Holden személyes megélése miatt érdekesek, amit mozivásznon megint csak nehéz lenne átélhetően ábrázolni.
Természetesen Salinger is tisztában volt ezzel, ahogy az egy 1957-es leveléből kiderül. Az író úgy vélte, talán akkor is élvezhető lenne a mozivásznon Holden története, ha a rendezőnek nem sikerülne hitelesen ábrázolnia a fiú lelkivilágát – Salinger azonban idegenkedett egy ilyen félmegoldástól.
A hollywoodi tervek megvalósításában az sem segített, hogy az író közismerten kerülte a rivaldafényt. Utoljára 1965-ben publikált egy novellát a The New Yorker magazinban, ezt követően teljesen visszavonult a nyilvánosságból. Fogadalmát 2010-es haláláig megtartotta, azaz 45 éven át (!) nem jelentetett meg újabb művet – igaz, az írással nem hagyott fel.
Szintén Salinger privát levelezéséből derült ki, hogy az író egy esetben megengedte volna a filmes feldolgozást: ha családjának anyagi nehézségei adódnának. A szerző úgy tekintett a regény megfilmesítési jogára, mint afféle életbiztosításra, amelyet halála után válthatnak be az örökösök.
Az elmúlt években időről időre felröppent a hír arról, hogy végre megvalósul a Zabhegyező-film, de úgy tűnik, nem sok valóságalapjuk volt a pletykáknak.
Ez persze nem akadályozza meg a filmrajongókat abban, hogy eldiskuráljanak az esetleges rendező személyéről. Egyesek Terrence Malickot, mások Richard Linklatert látnák szívesen a direktori székben – ha valakik, ők valóban alkalmasnak tűnnek erre a feladatra.
Azonban sokan vélik úgy a regény rajongói közül, hogy tiszteletben kellene tartani a szerző döntését, elvégre sehol sincs előírva, hogy minden sikeres regényt meg kell filmesíteni.
Ez is érdekelhet: 6 író, akinek a halála bizarrabb, mint a saját könyveik története
Ha a Zabhegyezőt nem is, Salinger életét filmre vitték már. 2013-ban egy dokumentumfilm mutatta be a rejtőzködő író történetét, 2017-ben pedig Nicholas Hoult főszereplésével játékfilm is készült Salinger életéről – a Rebel in the Rye című alkotás azonban sem a nézők, sem a kritikusok tetszését nem nyerte el igazán.
Se szeri, se száma az olyan filmeknek, amelyek inspirációs forrásként tekintettek a Zabhegyezőre – a várva várt feldolgozás azonban a mai napig nem készült el. Ki tudja, talán nem is fog már soha.
(Az idézet forrása: J. D. Salinger: Rozsban a fogó. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2015)
Szerző: Wachsler Ádám