Antoine de Saint-Exupéry francia író, pilóta, a világhírű regény írója 1900. június 29-én, 120 éve született Lyonban, arisztokrata családban.
Saint-Exupéry kisgyerekként verseket írt és a repülőgépek szerelmese lett. A francia haditengerészet előkészítő iskolájában tanult, ám a záróvizsgán megbukott. Ezután a párizsi Szépművészeti Iskola építész szakára járt, de azt sem fejezte be.
Antoine de Saint-Exupéry Profimedia-Red Dot
21 évesen jelentkezett katonai szolgálatra a francia hadseregbe. Pályáját egy időre abbahagyta, amikor menyasszonyával Párizsba költözött, de szakításuk után azonnal visszatért a légierőhöz. Imádta a repülést, próbálgatta saját és a gépek határait: a kezdetleges műszaki felszereltségű gépeken, rádió nélkül repült például a Szaharában és az Andokban. 23 évesen egy balesetben összetörte a koponyáját.
„Jól csak a szívével lát az ember…
A szakmai elismerést hozó, Éjszakai repülés című műve 1931-ben jelent meg. Ugyanebben az évben feleségül vette Consuelo Suncín-Sandovalt. A salvadori arisztokrata özvegy színésznőként és íróként is elismert volt, viharos kapcsolatuk Saint-Exupéry haláláig tartott.
1935-ben megpróbálta megdönteni a Párizs-Saigon légi verseny rekordját (150 ezer frankért), ám segítőjével balesetet szenvedtek a Szaharában. 4 napig vándoroltak a homokdűnék között, kiszáradtak, majd egy beduin mentette meg őket. Saint-Exupéry ezen élményei alapján írta a számos díjat nyert Az ember földje című regényét.
A II. világháborúban felderítőként vett részt a nácik ellen. Amikor Párizs 1940-ben elesett, New Yorkba menekült, Silvia Hamilton újságíró lakásában élt. Mielőtt visszatért a francia légierőhöz, ott hagyta egy gyűrött papírzacskóban A kis herceg kávéfoltos, cigarettaégések és kézzel festett, akvarell illusztrációk által díszített kéziratát.
A kis herceg 1943-ban jelent meg Amerikában, népszerűsége pedig világszerte azóta is töretlen. Az író 1944. július 31-én a magasba emelkedett egy Lockheed P–38-as géppel, hogy a Rhône völgyében állomásozó náci csapatokat felmérje, de nem tért vissza. 1998-ban, Marseille partjainál egy halász hálójába akadt egy ezüst karlánc, amelybe az író neve volt vésve.…ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan”
Több irodalmár szerint a rózsa Saint-Exupéry feleségét szimbolizálja: a Kisherceg virágjához hasonlóan a nő is elbűvölő volt és krónikus köhögéstől szenvedett. Gyermekként az író is ugyanolyan szőke volt, mint főhőse, családja napkirálynak becézte.
Sokak szerint, amikor a mű végén a kígyó megmarja a kis herceget és a teste a homokba hullva eltűnik, nagyon hasonlít az író halálának körülményeire. A kis herceg A-612 kisbolygóját és az író nevét is viseli egy aszteroida.
Szerző: Krausz Viktória
