A Szahara egykor egy zöldellő mező lehetett, ahol szarvasmarhákat tenyésztettek

A Szahara egykor egy zöldellő mező lehetett, ahol szarvasmarhákat tenyésztettek

A kelet-szudáni Atbai-sivatagban található lelőhelyek falaira írt őskori sziklarajzok egy nagyon távoli múltról mesélnek. Míg a régió ma rendkívül száraz, a műalkotások azt sugallják, hogy egykor buja, zöld föld volt, tele vízzel, legelőkkel és állatokkal.


Figyelemre méltó, hogy a műalkotás csak körülbelül 4000 évvel ezelőttről származik, ami arra utal, hogy a Szahara sivatagnak ez a része gyors és radikális változáson ment keresztül az elmúlt néhány évezredben.

A Macquarie Egyetem régészei új tanulmányukban 16 sziklarajz-hely felfedezéséről számolnak be, amelyeket az Egyiptommal határos észak-szudáni Wadi Halfa város körüli sivatagban fedeztek fel – írja az IFLScience.

Ez is érdekelhet: A legenda szerint egy herceg miatt „énekel” ez a sivatag, de a valódi ok sokkal egyszerűbb

A számos ábrázolt figura között a kutatók embereket, antilopokat, elefántokat és zsiráfokat találtak. Szarvasmarhák is visszatérően megjelentek, ami eléggé szokatlan, ha figyelembe vesszük az Atbai-sivatag jelenlegi hiperszáraz éghajlatát.

Ma ez a régió szinte egyáltalán nem kap csapadékot, ami lehetetlenné teszi a szarvasmarha-tenyésztést. A sziklarajzok azonban azt mutatják, hogy a szarvasmarha-tenyésztés még i. e. 3000-ben is a mindennapi élet általános témája volt.

A szarvasmarhák jelenléte az ősi sziklarajzokon az egyik legfontosabb bizonyíték az egykori zöld Szahara létezésére.

15 ezer évvel ezelőtt és nagyjából 5000 évvel ezelőtt Afrikát a Föld Nap körüli pályájának időszakos ingadozásai következtében megnövekedett nyári monszun esőzések öntötték el. A felhőszakadásoknak köszönhetően a kontinens az édesvizű tavakkal borított füves legelők virágzó földjévé vált.

Amikor azonban a csapadékos időszak véget ért, drasztikus változás következett be a térség tájképében, valamint az itt élő emberek és állatok életében.

Olvasd el ezt is! Íme a világ legforróbb, 70 Celsius fokos helyszíne

Ennek jelentős kihatásai lehettek az emberi élet minden aspektusára. Az étrendre és a korlátozott tejkészletekre, a pásztorcsaládok vándorlási szokásaira, valamint a szarvasmarháiktól függő emberek identitására és megélhetésére

– nyilatkozták a kutatók.

A figyelmetekbe ajánljuk