Bőven elképzelhető, hogy sokezer évvel ezelőtt élt őseink a Szaharában sétálgatva egy élettel teli erdős tájat, és nem egy forró sivatagot tapasztaltak.
Az emberek jelentős része valószínűleg azt gondolja, hogy a Szahara évmilliók óta egy sivatagos, kietlen táj. Ez azonban közel sincs így. A Szahara ugyanis nagyjából 10-15 ezer évvel ezelőtt egy zöld, növényekben gazdag terület volt.
Egy új tanulmány szerint Észak-Afrika ezen része körülbelül 21 ezer évente változik száraz sivatagból zöld erdőre – írja az IFL Science.
Ez is érdekelhet: Atlantiszon túl – 7 legendás város, ami rejtélyes módon eltűnt
A Szahara sivatag szavannává és erdős ökoszisztémává történő ciklikus átalakulása az egyik legfigyelemreméltóbb környezeti változás a bolygón. Tanulmányunk az egyik első olyan klímamodellezési vizsgálat, amely az afrikai nedves időszakokat a paleoklíma-megfigyelésekhez hasonló nagyságrendben szimulálja, és feltárja, hogy miért és mikor következtek be ezek az események
– mondta Dr. Edward Armstrong, a tanulmány vezető szerzője, a Helsinki Egyetem és a Bristoli Egyetem éghajlatkutatója egy nyilatkozatban.
Armstrongék vizsgálata az úgynevezett „észak-afrikai nedves időszakokat" kutatta, és az elmúlt 800 ezer év eseményeit elemezték egy nemrégiben kifejlesztett éghajlati modell segítségével.
A csapat kutatásai megerősítették azt az elképzelést, hogy a Szaharában az időszakos nedves fázisokat a Föld Nap körüli pályájának változásai okozzák.
A Szahara „kizöldülését" a Föld saját tengelye körüli billegése magyarázza, ami hatással van az évszakokra, sőt, még a kapott energia mennyiségét is meghatározza. Ez végső soron befolyásolja az afrikai monszun erősségét, ami segít szabályozni, hogy milyen mértékű növényzet terjedjen el az adott területen.
A kutatók megjegyezték továbbá, hogy több ezer évvel ezelőtt élt emberek vándorlására is óriási hatással lehetett a Szahara állapota, ugyanis egy zöld tájon jóval egyszerűbb lehetett végig menni, mint egy kietlen sivatagon.
