Egy új tanulmány eredményei rámutatnak, hogy a Galápagos-szigeteken a közlekedési eszközök által kibocsátott zaj súlyosan befolyásolja a helyi madarak viselkedését: az élőlények eddig elképzelhetetlennek tűnő agresszivitást mutatnak.
Az Anglia Ruskin Egyetem és a Bécsi Egyetem Konrad Lorenz Kutatóközpontjának tudósai által vezetett kutatás a Galápagos-szigeteki sárga lombjáróra (Setophaga petechia aureola), a régióban egyedülálló énekesmadárra összpontosított. Az eredmények elég élesen rávilágítanak arra, hogy az emberi tevékenység hogyan befolyásolja az élővilágot még a világ egyik legtisztább ökoszisztémájában is.
Ez is érdekelhet! Egy új kutatás szerint mégsem egész életre választanak párt a pingvinek
Dr. Caglar Akcay társszerző, az Anglia Ruskin Egyetem viselkedésökológusa elmondta: a madarak a területvédelem során egyfajta figyelmeztető jelzésként használják az éneket. Ha azonban a külső zaj, például a forgalom megzavarja ezt a jelzést, és blokkolja a kommunikációs csatornát, akkor bizony agresszívvá válhatnak a madarak.
Akcay kiemelte: bizonyítékot találtak arra, hogy
a madarak énekük módosításával próbálnak megbirkózni a zajjal: a sárga pacsirták minden élőhelyen megemelték énekük minimális frekvenciáját, hogy a forgalom zaja mellett is hallhatóak legyenek.
Hozzátette: a népesebb Santa Cruz szigetén élő sárga lombjárók még az énekük időtartamát is megnövelték, hogy felvegyék a harcot az autók ellen.
Sárga lombjáró Santa Cruz szigetén
Fotó: Shutterstock
A szárazföldi Ecuador partjaitól körülbelül 1000 kilométerre fekvő, az országhoz tartozó Galápagos-szigeteket gazdag biológiai sokféleségük miatt régóta egyfajta természetes laboratóriumnak tekintik – a növekvő emberi népességnek és a fellendülő turizmusnak köszönhetően azonban a szigetek útjain egyre több jármű közlekedik, írja az Interesting Engineering.
Akcay szerint az eredményekből teljesen egyértelmű, hogy a madarak agresszív éneke az utak közelében, a közlekedési zajra adott válaszként jelent meg – ezzel szemben az utaktól távolabb élő madarak nem váltak idegessé.
Ha tovább olvasnál: Nem indultak el Afrika felé a fehér gólyák – ez áll a jelenség hátterében
Persze nem ez az egyetlen komolyabb változás a világ madarainak viselkedésében, amit az elmúlt időszakban megfigyeltek a tudósok: ahogy arról nemrég beszámoltunk, a hazai madarak egyre ritkábban látogatják az etetőket, holott ez korábban alapvető volt. A madárhiány egyik elsődleges oka a klímaváltozás lehet, mivel az enyhe téli időszak miatt később vagy kisebb számban érkezhetnek a vándormadarak a Kárpát-medencébe.
