Galápagos-szigetek – Az evolúció élő laboratóriuma

Az Ecuador partja­itól közel 1000 ki­lométerre, a Csen­des-óceánon fekvő, vulkáni szigetek­ből és szirtekből álló szárazföld az evolúció élő labo­ratóriuma, amelynek egyedülálló flórája és faunája, lélegzetelállító tájai elemi erővel veszik le az em­bert a lábáról. A számos különböző hagyományt ötvöző kultúra és a for­dulatos történelem már csak ráadás: aki a Galápagos-szigetekre indul, általában mégis a legendás óriás­teknősök, a mókás kéklábú szulák, illetve a drámai partszakaszokat övező kristálytiszta, türkizkék vizű lagúnák miatt vállalkozik a nem mindennapi utazásra.

A 14 nagyobb, 6 kisebb szigetből és 107 sziklából álló vulkanikus szi­getcsoport az Egyenlítő két oldalán terül el, így mind az északi, mind a déli félteke osztozik rajta. A 16. századig lakatlan szigetek ma Ecua­dorhoz tartoznak, de önálló tarto­mányt alkotnak. Akár egy kaland­regényből is idézhetnénk múltjának részleteit: az óceán közepén elnyúló földdarabokat spanyol tengerészek fedezték fel, majd sokáig kalózok, bálnavadászok számára szolgáltak átmeneti menedékként. A napjaink­ban lakott négy sziget kristálytisz­ta vizű öblöket, hamisítatlan trópusi hangulatú városokat és vulkanikus hegyoldalakat rejt. A lakosok egy­szerű, színes házikói romantikus, tarka összképet alkotnak – az épí­tett környezet bája akkor is magával ragad, ha időnk nagy részét a ter­mészetben töltjük, holdbéli tájakon, mangroveerdőkben, fehér homokos strandokon és üde pálmaligetekben.

Ökológiai csúcsélmény

A szigetek a 19. században kerültek a nemzetközi figyelem középpontjá­ba, amikor a neves természettudós, Charles Darwin a HMS Beagle-en tett utazásai során felkereste a „vi­lágvégi” Galápagost. A tudóst az egyedülálló vadon élő állatokkal és a változatos fajokkal kapcsolatos meg­figyelései ösztönözték a természetes kiválasztódás, az evolúció elméleté­nek megfogalmazására. Ma a szi­getek érintetlenségét kormányzati és nemzetközi természetvédelmi összefogás vigyázza, így a látogatók ugyanazoknak a csodáknak lehetnek szemtanúi, amelyek Darwin úttörő hipotézisét ihlették.

A Galápagos-szigetcsoport a párat­lan természeti szépség és biológiai sokféleség élő kirakata. Az itt élő gazdag növény- és állatvilág fajai közül sokat sehol máshol nem talál­hatunk meg a földön. Leghíresebb lakói a galápagosi óriásteknősök, valamint a tengeri leguán, a vi­lág egyetlen tengeri gyíkja. Meg­figyelhetjük a Darwin-pintyeket, a mókás, szmokingos galápagosi pingvineket, szemtanúi lehetünk a kéklábú szulák udvarló táncának, a hullámos albatroszok szárnyaló repülésének és az oroszlánfókák lusta napfürdőzésének. Az uszonyos „fellépők” sem kevésbé izgalmasak, a sznorkelezőket és a búvárokat le­nyűgöző tengeri világ várja: a kris­tálytiszta vizekben korallzátonyok vibrálnak, színes halrajok nyüzsög­nek, de a robusztus pörölycápák vagy a csapatban utazó manták látványa is örök emlék marad.

Üde dzsungeltől a vulkáni kráterekig

A tájak legalább ennyire változa­tosak!

Képzeljünk el egy tökéletes paradicsomi vidéket: a hullámok fehér homokos, pálmafás partot mosnak, mögötte üde dzsungel magasodik, de már emelkedik is a talaj, és a dús növényzet hirtelen torz lávaalakzatoknak adja át a helyét.

Galápagos egyre népszerűbb desztináció, utazási irodák tucat­jai szerveznek hosszabb-rövidebb, családos vagy kifejezetten erőt próbáló látogatásokat. A szigetek páratlan biológiai sokféleségének védelme érdekében az ecuado­ri hatóságok szigorú előírásokat vezettek be a látogatók számára és tevékenységére vonatkozóan. A turistákat minősített idegenve­zetők kísérik, akik ügyelnek arra, hogy ne zavarják a vadon élő ál­latokat, ne hagyjanak hátra hul­ladékot.

Folytatás a Hamu és Gyémánt magazinban!

A teljes cikket keressétek a Hamu és Gyémánt magazin téli lapszámában, amely elérhető a kiemelt újságárusoknál, illetve megrendelhető, előfizethető közvetlenül a kiadónál.