Több mint 100 olyan vulkán húzódik az antarktiszi jég alatt, amely hamarosan aktivizálódhat. Egy friss tanulmány szerint a veszély mértéke attól is függhet, milyen ütemben olvad az őket elfedő jégtakaró.
Alapvetően az Antarktisz jégtakarója olyan vastag, hogy súlya jelentősen összenyomja az alatta lévő talajt, ez pedig befolyásolja a magma viselkedését is. Egy új, a föld alatti vulkánokat vizsgáló tanulmány azonban azt állapította meg, hogy a jégveszteség rendkívüli módon megnövelheti a vulkáni tevékenységek mennyiségét és erősségét.
A szerzők erre bizonyítékot is találtak: az utolsó jégkorszak végén – körülbelül 10-12 ezer éve – a patagóniai jégtakaró elolvadása a vulkáni tevékenység növekedését váltotta ki. Ehhez hasonló folyamat ismétlődhet meg a közeljövőben.
Ezt is olvasd el! Drámai ütemben zöldül az Antarktisz
A változó nyomás ugyanis – akár emelkedik, akár csökken – repedéseket okozhat a földkéregben, amelyeken keresztül könnyedén távozhat a magma. Ráadásul egy bizonyos erősségű lefelé irányuló nyomás a magmában oldott víz és szén-dioxid buborékokat képez, amelyek tovább emelik a kitörések esélyét. A legtöbb vulkanológus azonban egyelőre óvatos maradt azzal kapcsolatban, hogy mennyi jégnek kellene megolvadnia ahhoz, hogy valós fenyegetésről beszélhessünk.
A legnagyobb rizikót a bolygó egyik legnagyobb vulkáni területe, a Nyugat-antarktiszi Hasadékrendszer (WARS) jelenti, amely még 65-70 millió évvel ezelőtt – a dinoszauruszok kihalása környékén – kezdett el kialakulni.
A kutatók szerint a hasadék továbbra is aktív.
Ez is érdekelhet! A legszárazabb hely a Földön valószínűleg nem ott van, ahol gondolnád
Az események szerintük akkor fordulhatnak majd a jövőben igazán veszélyessé, ha a jégterhelés csökkenésének üteme egybeesik más fontos vulkáni jellemzőkkel – például a kamrában lévő magma feltöltődési sebességével. Ha például egy 1 kilométer vastagságú jégtakaró 300 év alatt olvad el 3000 év helyet, akkor a szimulációs modellek szerint további 50 millió tonna anyag szabadul ki.
A vulkáni aktivitással járó hő, láva és hamut a jégtakarót alulról és felülről is tovább melegíti, ez pedig még nagyobb olvadást okoz.
Ez a körforgás valószínűleg nem áll majd le a következő ezer évben – még akkor sem, ha sikerülne megfékezni a globális felmelegedés folyamatát.
Forrás: IFLScience
