Kiszállnál a mókuskerékből? Nyugalmasabb állásra vágysz? Egy nonprofit szervezet most a világ egyik legtávolibb szegletébe, az Antarktiszra keres munkavállalókat!
Az Antarktiszt mindig is misztikus köd lengte be. Noha a világ ötödik legnagyobb kontinenséről van szó, tele lenyűgöző tájakkal és ritka állatfajokkal, legtöbbünknek meg sem fordul a fejében, hogy odautazzon.
Most azonban néhány szerencsés ember eljuthat oda, sőt hosszú hónapokat is eltölthet a jeges kontinensen.
Egy brit nonprofit szervezet, a UK Antarctic Heritage Trust ugyanis munkavállalókat toboroz antarktiszi létesítményébe.
A szervezet egészen pontosan bázisvezetőt, boltvezetőt, vadvilág-megfigyelőt és postamestert keres a 2024 novembere és 2025 márciusa közötti időszakra. A különleges lehetőségről a Time Out adott hírt.
Ez is érdekelhet: Veszélyben a pingvinek: az Antarktiszon is megjelent a madárinfluenza
Az Antarktisz területére több ország is bejelentette igényét, köztük az Egyesült Királyság is. A britek 1944-ben egy titkos második világháborús akció keretében létesítettek először állandó bázist a kontinensen. A Gouider-szigeten azóta is működik a Port Lockroy nevű kutatóállomás – ide keres most bátor jelentkezőket a nonprofit vállalkozás.
Mielőtt azonban csomagolni kezdenénk, jobb, ha elolvassuk a jelentkezés feltételeit. Sajnos kizárólag brit állampolgárok pályázhatnak a meghirdetett pozíciókra. A jelentkezőknek továbbá kifogástalan fizikai állapotban kell lenniük, és a monotonitástűrő-képesség sem árt.
Nem véletlenül szabott szigorú feltételeket a szervezet.
A munkavégzés helye 16 000 kilométere van az anyaországtól, az itt dolgozóknak ráadásul nemcsak a honvággyal, de az állandó hideggel és a spártai körülményekkel is meg kell küzdeniük – a vízöblítéses WC is hiánycikk a kutatóállomáson.
Ezt is figyelmedbe ajánljuk a témában: Így élnek túl az antarktiszi polipok a Föld leghidegebb óceánjában
Azt ugyanakkor talán mondanunk sem kell, hogy a sikeres pályázók életre szóló élményekkel lesznek gazdagabbak. Olyan tájakra jutnak el, ahova nagyon kevesen, arról nem is beszélve, hogy nap mint nap találkozhatnak császárpingvinekkel vagy éppen leopárdfókákkal.
