A nemrégiben felfedezett kövületek alapján az állat 230 millió éve élt a mai Észak-Amerika területén, így ez lett a kontinensen felfedezett fosszíliák közül a legrégebbi, ami felülírhat mindent, amit eddig a dinoszauruszokról gondoltunk.
A Live Science számol be arról a nem mindennapi fajról, amit az észak-amerikai Wyomingban dolgozó paleontológusok fedeztek fel. A csirkeméretű dinoszaurusz ugyanis ellentmond mindennek, amit eddig tudományos konszenzus övezett. A portál szerint egészen mostanáig ugyanis úgy hittük, hogy a Föld északi féltekén 230 millió évvel ezelőtt nem éltek dinoszauruszok.
Az Ahvaytum bahndooiveche névre keresztelt fajból csak csontok maradtak fent,
a tudósok azonban így is biztosak benne, hogy ez az apró őslény az összes, később a világot is meghódító dinoszauruszok egyik őse.
A fosszíliákat felfedező tudósok nemrégiben egy tanulmányt is közöltek a Zoological Journal the Linnean Society című lapban, amelyben azt írják, hogy az állat nagyjából 0,3 méter magas és 0,9 méter hosszú volt a fejétől a farkáig számítva.
A mérete leginkább egy csirkééhez hasonlított, azzal a különbséggel, hogy hatalmas farka volt
– idézi a portál a tanulmány egyik szerzőjét, David Lovelace-t, a Wisconsin-Madison Egyetem paleontológusát.
A kutatások azt igazolják, hogy az állat távoli őse volt az úgynevezett sauropodáknak, vagyis a hosszúnyakú, növényevő dinoszauruszoknak.
A feltárt leleltek azért meglepőek, mert eddig úgy hittük, hogy az ősi szuperkontinens, a Pangea déli részét hódították meg először az őslények és csak jóval később tértek át a Föld északi felére.
A kutatások szerint a most felfedezett fajból fejlődhettek ki a sauropodák
Fotó: Shutterstock
Az új fosszíliák azonban arra engednek következtetni, hogy
