Az invazív fajok, amelyek tönkreteszik a termést, pusztítják az erdőket, betegségeket terjesztenek és felborítják az ökoszisztémákat, egyre gyorsabban terjednek világszerte. A folyamatot szinte lehetetlen megállítani.
Az idegenhonos fajok olyan organizmusok, amelyeket az ember – szándékosan vagy véletlenül – a természetes élőhelyüktől eltérő területekre telepített. A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi platform (IPBES) becslése szerint világszerte több mint 37 ezer ilyen faj létezik, és évente legalább 200 új fajt regisztrálnak – írja a Science Alert.
Ez is érdekelhet:Ez a módszer mentheti meg a kihalás szélén lévő állatokat
A 37 ezer fajon belül van egy alcsoport, ami veszélyesebb, hiszen hamar megtelepednek és könnyedén elterjednek. Mindeközben pedig komoly veszélyt jelentenek az élővilágra, az emberi egészségre és az élelmezésbiztonságra. Ezek a „kártevők" lehetnek állatok, növények vagy akár mikrobák is.
Ez a szám növekvő tendenciát mutat, a kár 1970 óta évtizedenként átlagosan a négyszeresére nőtt. A gazdasági terjeszkedés, a népességnövekedés és az éghajlatváltozás növelni fogja a biológiai inváziók gyakoriságát és mértékét, valamint az invazív idegen fajok hatásait. A jelenség egyre erősebben és gyorsabban zúdul majd a világra
– olvasható a jelentésben.
A nádi varangy
Az idegen betolakodók jelenléte azonban nem új keletű. Az egyik legismertebb ehhez hasonló példa a nádi varangy Ausztráliába való behurcolása volt 1935-ben. Bár a békák célja a bosszantó, cukornádat pusztító nádbogár megfékezése volt, a nádvarangyok ehelyett ökológiai katasztrófát okoztak: veszélyt jelentettek az őshonos állatvilágra, és a bőrükkel megmérgezték a ragadozókat.
Olvasd el ezt is! Új bálnafajt azonosítottak, de máris a kihalás szélén állnak
Hiába léteznek már régóta az invazív fajok, a jelentés szerint a kockázat most már nemcsak a vadon élő állatvilágot fenyegeti, hanem az embereket is, mivel nagy szerepet játszanak a betegségek terjesztésében.
Egyes növényfajok erősen allergén pollent termelnek, a rovarok pedig hozzájárulnak a malária, a dengue-láz és a Zika-vírus terjedéséhez. A jelentés továbbá megállapította, hogy a betegségekkel kapcsolatos betolakodók aránytalanul nagy hatással vannak bizonyos közösségekre, például az őslakos népekre és a bevándorlókra.
Az IPBES úgy véli, az óvintézkedések jelenleg nem elegendőek. Míg az országok 80 százalékának nemzeti biodiverzitási tervében szerepel az invazív idegenhonos fajok problémájának kezelése, csak 17 százalékuk rendelkezik valós, nemzeti törvényekkel vagy rendeletekkel, amik kifejezetten ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak.
