A tudósok úgy vélik, hogy a Vénusz egykor hasonlított a Földre. Hogy miként fejlődött onnan a mai állapotába, az nem csak a saját bolygónk jövőjét, hanem a Naprendszeren kívüli élet keresését is mélyen érintő kérdés. Most a kutatók úgy gondolják, hogy megoldották a rejtély egy jelentős darabját: a Vénusz hiányzó vizének rejtélyét.
A Vénusznak 100 ezerszer kevesebb vize van, mint a Földnek„ annak ellenére, hogy alapvetően ugyanolyan méretű és tömegű. Az új kutatás egy disszociatív rekombinációnak nevezett folyamatra mutat rá, amely a Vénusz hidrogénjének az űrbe való szivárgását okozza, ami miatt a bolygó sokkal gyorsabban veszíti el a vizet, mint azt korábban gondoltuk – kezdi a Science Alert.
Ez is érdekelhet: Ezért bukott meg az életjeleket kereső Vénusz-misszió
A méret és a tömeg hasonlósága mellett úgy tűnik, hogy mindkét bolygó többé-kevésbé ugyanazokból a kőzetekből áll, ugyanolyan vasmaggal és kőzetköpeny szerkezettel. De míg a Föld buja, nedves és élettel teli, a Vénusz nem az. A Vénuszt mérgező szén-dioxid felhők fojtogatják, amelyekből kénsav esik, illetve vulkanizmus által formált felszínét egy elszabadult üvegházhatás érte, amely most átlagosan 464 Celsius-fokos átlaghőmérsékletet tart.
Ma, ha a Föld vizét egyenletesen szétterítenénk a felszínen, akkor egy 3 kilométer mély óceán jönne létre, amit globális egyenértékű rétegnek (GEL) nevezünk. A Vénusz GEL-je mindössze 3 centiméter.
Kutatók ezt az ellentmondást a Vénusz légkörében zajló folyamatok számítógépes szimulációjával igyekeztek megvizsgálni. Eredményeik pedig egy olyan folyamatra mutattak rá, amelyet 50 éve figyelmen kívül hagytak: a HCO+ nevű molekula rekombinációjára.
Olvasd el ezt is! Oxigént találtak a Vénuszon
Ez egy hidrogénből, szénből és oxigénből álló pozitív ion, amely a szén-dioxid és a víz egyesülésével és negatív töltésű elektronok elvesztésével keletkezik. A csapat kutatásai szerint, amikor az elektronok újraegyesülnek a molekulával, a hidrogén kioldódik és elszáll az űrbe. A hidrogén nélkül pedig a víz már nem tud kialakulni.
Ez a mechanizmus a korábbi elméletek által figyelembe vett vízveszteség közel kétszeresét képes megmagyarázni, és ezzel szépen megoldja a Föld és a Vénusz vize közötti különbség problémáját. Viszont még egy szonda sem tudta észlelni ezt az iont. Így a jövőbeli Vénusz-missziók terveiben erre érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni.