Rengeteg megválaszolatlan kérdés van az univerzum kapcsán. Miért vagyunk itt? Mi a létezésünk valószínűsége? Létezhet az emberhez hasonló élőlény a galaxisban?
Hány, Földünkhöz hasonló bolygó keringhet egy, a Naphoz hasonló égitest körül? A Science Alert cikkéből kiderül, hogy a Kepler űrtávcsőnek köszönhetően már vannak erre egye pontosabb számítások: körülbelül 300 millió hasonló bolygó lehetséges.
Fontos kiemelni, hogy ez nem feltétlenül egy valós szám, de ad egy olyan támpontot, amin el lehet indulni, hogy élhető bolygókat keressünk a galaxisunkban.
„Kepler már régen felfedezte, hogy billiónyi ilyen bolygó létezhet, de ezeknek csupán egy része, ami egyben élhető is"
– mondta Steve Bryson a NASA Kutatóközpontjában.
„Bár ez az eredmény messze van a végső értéktől, és a bolygó felszínén lévő víz csak egy az élethez szükséges tényezők közül, mégis rendkívül izgalmas, hogy kiszámoltuk, hogy ezek a világok mennyire magabiztosan adhatnak életet más élőlények számára."
Az eddigi egyetlen bolygó, amelyet biztosan ismerünk, hogy az életre alkalmas, az a Föld. Bármilyen részletes tényező szerepet játszhat egy hasonló bolygó kialakulásában. Például egy hold vagy egy olyan hatalmas gázóriás, mint a Jupiter; de kiindulópontként a csillagászok általában csak a következő hármat használják:
- Olyan-e az exobolygó felszíne, mint a Földé, a Marsé vagy a Vénuszé?
- Olyan csillag körül kering-e, mint a Nap, és nem túl forró és nem túl aktív a felszíne?
- Úgy kering-e a nem túl hideg-nem túl forró Goldilocks-zónában (Földhöz hasonló hőmérsékletű zóna – a szerk.), hogy közben nincs túl messze ahhoz, hogy a felszínén a folyékony víz megfagyjon, és nincs túl közel sem ahhoz, hogy minden víz elpárologjon róla?
Kepler egyik fő célja az volt, hogy segítsen meghatározni, hány exobolygó lehet, amely megfelel ennek a három paraméternek, és most a róla elnevezett űrtávcső segítségével egyre szűkül és pontosul a lista.
