Ahhoz, hogy más bolygókon is életet találjunk, nem feltétlen elég egy meleg, vízzel és oxigénnel teli világ. Csillagászok szerint fontos lehet az is, ha megfelelő típusú bolygók vannak a környéken. Most találtak pár ilyet.
A csillagászok nemrég egy érdekes gázóriáspárost találtak, amely egy olyan csillag körül kering, amely a kutatók szerint annyira hasonlít a Naphoz, hogy gyakorlatilag az ikertestvére lehet, ráadásul segíthet új információkat találni a miénkhez hasonló naprendszerekről – számol be az eredményekről a ScienceAlert.
A csillagászati mértékben közelinek számító, mindössze 175 fényévre található HIP 104045 nevű csillag körül legalább két nagyobb bolygó is kering: az egyik bolygó a Jupiter tömegének felét teszi ki és 6,3 éves pályán mozog, míg a másik a Neptunusz tömegének 2,5-szerese és 316 napos pályán mozog.
Az elbírálásra váró eredmények szerint a kutatók szerint segíthet megérteni a Naphoz hasonló csillagok körül keringő rendszerek sokféleségét, ami nagy segítség lehet a jövőben, hogy a csillagászok megtalálhassák a „második Földet".
Ez is érdekelhet: Legalább 300 millió potenciálisan élhető bolygó lehet a Tejútrendszerben
Mivel a Föld az egyetlen olyan hely az univerzumban, amelyről ismert, hogy bioszférát fejlesztett ki, így az élethez szükséges feltételek egyetlen mintája is. A bolygónk azonban nem elszigetelten létezik; egy egész bolygórendszer veszi körül, hét másik bolygóval, számtalan aszteroidával és törpebolygóval, valamint csillagunkkal, a Nappal.
A legújabb tanulmányok szerint a bolygórendszer felépítése fontos szerepet játszik egy bolygó lakhatóságában: például fontos az aszteroidák és üstökösök jelenléte, amelyek bizonyos, az élethez elengedhetetlen anyagokat szállíthatnak egy bolygóra.
A csillagászok szerint a Jupiter is jelentős szerepet játszik a Föld életében: megvédi a belső Naprendszert az apró kőzetek folyamatos bombázásától, de a hatalmas gravitációja megzavarhatja a kisebb égitestek pályáját is, és a belső Naprendszer felé repítheti őket. A naprendszerünk korai szakaszában a Jupiter valószínűleg nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezek a sziklák elérjék a Földet.
A csillagászok szerint, ha le akarjuk szűkíteni a lehetőségeinket, hogy hol keressük az életet, gyakran érdemes a Jupiterhez hasonló bolygókat keresni, hiszen ezek előszeretettel alakulnak ki a Naphoz közeli fémtartalmú csillagok körül, és a kis tömegű bolygók – amilyen a Föld is – gyakoriak lehetnek a közelükben.
A Föld méretű kisbolygók gyakoribbak, mint az óriásbolygók. Ezek a tényezők precedenst nyitnak a Föld-szerű bolygók keresésére Nap-szerű csillagok körül, elsősorban Jupiter-szerű bolygókat keresve
– állítja Thiago Ferreira, a Sao Paulói Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.
A csillagászok 2014 óta a chilei Atacama-sivatagban található La Silla Obszervatórium egyik távcsövével keresnek bolygókat a Naphoz hasonló csillagok körül.
Papíron a már említett HIP 104045 közel tökéletes egyezésnek tűnik. Fémtartalma nagyon hasonló a Napéhoz. Körülbelül 4,5 milliárd éves, míg a Nap 4,57 milliárd éves. A HIP 104045 tömege mindössze 1,03-szorosa a Napénak, sugara 1,05-szöröse, fényessége pedig 1,11-szerese a Napénak – jól láthatóan szinte minden adat egyezik.
Ráadásul, amikor Ferreira és kollégái elemezték a HIP 104045 fényét, nem egy, hanem rögtön két világra utaló jeleket találtak.
Az első világ az úgynevezett Jupiter-analóg: a Jupiter tömegének 0,3-3-szorosa közötti exobolygó, amelynek pályája a csillagtól 3 és 7 csillagászati egység közötti távolságra van (a Nap és a Föld közötti átlagos távolság), így valószínűleg hasonló dinamikai szerepet játszik, mint a Jupiter a mi Naprendszerünkben.
A második exobolygót szuper-Neptunuszként említik a kutatók: míg a mi Neptunuszunk 17 földtömegű, addig a felfedezés a Föld tömegének mintegy 43-szorosát nyomja. mivel a kőzetbolygók felső határát 10 földtömeg körülire teszik, a bolygó valószínűleg nem a miénkhez hasonló földi világ, inkább gáznemű.
Ettől függetlenül a csillagászok szerint az úgynevezett „optimista lakhatósági zónában" van, amely az a távolságtartomány a gazdacsillagtól, amely a folyékony víz hőmérsékleti tartományán belül van; az optimista lakhatósági zóna egy tágabb távolságtartomány, amelyben a lakható hőmérséklet lehetséges.
Ettől függetlenül a mostani felfedezés nem ad feltétlen sok reményt: a bolygó nem is halad el köztünk és a csillaga között, így jelenleg nincs lehetőség elemezni se a légkörét.
A kutatók szerint a Naprendszerünk atipikus, és a miénkhez hasonló rendszerek a Nap-szerű csillagok talán 1 százaléka körül fordulnak elő. Persze még közel sincs elég információnk, és tekintve, hogy rengeteg csillag van az univerzumban, a kutatók a jövőben is keresgélnek majd.
