A csillag körüli, már említett lakható zóna azt köztes pontot jelöli, ahol egy bolygó se nem túl meleg, se nem túl hideg ahhoz, hogy életet tartson fenn. Ahhoz, hogy a bolygók ebbe a zónába kerüljenek, olyan távolságban kell keringeniük a csillaguk körül, ahol elméletileg folyékony víz lehet a felszínükön, írja ScienceAlert.
A szakértők szerint a GJ 1002 vörös törpecsillag tömege alig nyolcada a Napénak, és bár az idegen élet vagy akár a folyóvíz felfedezésétől még messze vagyunk, a GJ 1002b és a GJ 1002c nevű bolygók eddig minden feltételnek megfelel a kutatók szerint – és mindössze 16 fényévre vannak a Naprendszerünktől, ami csillagászati értelemben kifejezetten közelinek számít.
A csillag és bolygói kiszúrásához két űrmegfigyelő műszert – az ESPRESSO-t (Echelle SPectrograph for Rocky Exoplanets and Stable Spectroscopic Observations) és a CARMENES-t (Calar Alto high-Resolution search for M dwarfs with Exoearths with Near-infrared and optical Echelle Spectrographs) – kellett együttesen használni.
Mivel a GJ 1002-nek halvány fénye van, ezért nagy érzékenységű és pontosságú műszerekre volt szükség a jelek felismeréséhez. A kutatócsoport több mint száz megfigyelést végzett 2017 és 2021 között, amelynek az adatait felhasználva szúrták ki a bolygókat.
Az égitestekről eddig nem sokat lehet tudni, azt sem tudják még a csillagászok, hogy hol helyezkedhetnek el pontosan. Azt azért tudni, hogy a GJ 1002b van a legközelebb a csillagához, amit alig több mint 10 nap alatt kerül meg, a GJ 1002c már távolabb van, keringési ideje alig több mint 20 nap.
A jó hír az, hogy a GJ 1002b és a GJ 1002c viszonylag közeli elhelyezkedése azt jelenti, hogy a részletesebb megfigyelések könnyebben elvégezhetők – állítják a kutatók, akiknek a következő lépése az lesz, hogy megfigyeljék a bolygók légkörét.
