Az egész világegyetemben pontosan egy olyan hely van, amelyről biztosan tudjuk, hogy „vendégszerető” az emberi élet szempontjából: a Föld.
Ezért amikor lakható bolygókat keresünk más bolygórendszerekben, a galaxisunk saját sarkán túl, gyakran a Földet használjuk tökéletes mintaként.
Egy új tanulmány azonban kimutatta, hogy a Föld nem annyira lakható, mint amennyire hisszük. Sőt, még élhetőbb is lehetne, ha a Jupiter pályája kissé eltolódna.
Ez a tanulmány azért fontos, mert a Naprendszerben sok mozgó alkatrész és összetevő van, és annak kiderítése, hogy melyek járulnak hozzá a Föld lakhatóságához, rendkívül bonyolult dolognak számít.
A kutatás segíthet abban is, hogy jobban megértsük, mitől lesz lakható egy világ.
Ha a Jupiter helyzete változatlan maradna, de pályájának alakja megváltozna, az valójában növelhetné a bolygó lakhatóságát. Sokan meg vannak győződve arról, hogy a Föld a lakható bolygó megtestesítője, és hogy a Jupiter pályájának bármilyen változása, mivel a Jupiter olyan hatalmas bolygó, mint amilyen, csak rosszat jelenthet a Föld számára. Mi megmutatjuk, hogy mindkét feltételezés téves
– mondja Pam Vervoort bolygókutató a Kaliforniai Egyetemről.
Az eredmények a Naprendszeren kívüli lakható világok keresésére is hatással vannak, mivel olyan új paramétereket biztosítanak, amelyek alapján a potenciális lakhatóságot értékelni lehet.
Bár jelenleg nem rendelkezünk olyan eszközökkel, amelyekkel egyértelműen meg lehetne mérni egy exobolygó – a Naprendszeren kívüli csillagok körül keringő bolygók – lakhatóságát, a tudósok több jellemző alapján összegyűjtötték azon világok populációját, amelyeket közelebbről is meg kellene vizsgálnunk.
A vizsgálat során az első szempont az, hogy az exobolygó hol helyezkedik el a gazdacsillagához képest – olyan távolságban kell lennie, amely nem olyan közeli, hogy a felszíni folyékony víz elpárolog, és nem is olyan távoli, hogy a víz megfagy.
A második az exobolygó mérete és tömege – az a valószínűbb, hogy egy élhető planéta kőzetbolygó, mint a Föld, a Vénusz vagy a Mars? Vagy gázos, mint a Jupiter, a Szaturnusz vagy az Uránusz?
Egyre több kutató gondolja úgy, hogy egy Jupiter-szerű gázóriás ugyanabban a rendszerben jó indikátor lehet a lakhatóság szempontjából. Úgy tűnik azonban, hogy van néhány fenntartás.
A nemzetközi kutatócsoport 2019-ben publikált egy tanulmányt, amelyben szimulációk alapján kimutatták, hogy a Jupiter pályájának megváltoztatása nagyon gyorsan instabillá teheti az egész Naprendszert.
Most újabb szimulációk mutatták ki, hogy ennek az ellenkezője is igaz lehet, ami segít leszűkíteni a lakhatóságot segítő vagy akadályozó gázóriás-pályák körét.
A tanulmány alapja a Jupiter pályájának excentricitása volt – vagyis az, hogy a pálya milyen mértékben elliptikus.
Jelenleg a Jupiter pályája csak nagyon enyhén elliptikus, majdnem kör alakú.
Ha azonban ez a pálya megnyúlna, az érezhető hatással lenne a Naprendszer többi részére. Ez azért van, mert a Jupiter hatalmas, 2,5-szer nagyobb tömegű, mint a Naprendszer többi bolygója együttvéve.
Tehát, ha a Jupiter excentricitását megpiszkáljuk, akkor a gravitációs hatása a többi bolygón is érzékelhető lesz.
A Föld esetében ez a gömb excentricitásának növekedését is jelenti. Ez azt jelenti – állapították meg a kutatók –, hogy a bolygó egyes lakhatatlan részei közelebb kerülnének a Naphoz, és felmelegednének a mérsékelt és lakható tartományba.
De ha a Jupiter közelebb kerül a Naphoz, a Föld lakhatósága csorbát szenved. Ez ugyanis azt eredményezné, hogy szülőbolygónk forgástengelye megdőlne, ami évszakos változásokat eredményezne.
Az élesebb dőlés a bolygónk nagy részének megfagyását okozná, ami szélsőségesebb évszakokkal járna. A téli tengeri jég a jelenleginél négyszer nagyobb területre terjedne ki.
Ezek az eredmények bármely általunk talált több bolygóból álló rendszerre alkalmazhatók, hogy értékeljük a potenciális lakhatóságukat
– mondták a kutatók.
De arra is rávilágítanak, hogy milyen sok tényező befolyásolhatta jelenlétünket itt, a mi halványkék pontunkon, és hogy mi történne a Naprendszerrel, ha az valaha is destabilizálódna.
Forrás: Science Alert
