A Kaliforniai Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint a brokkoliból, és más növényekből kiáramló gáz az egyik legfeltűnőbb jele annak, hogy egy bolygón élet van.
Ezt a gázt, a metil-bromidot már régóta összefüggésbe hozzák a földi élettel, amely természetes módon a növények önvédelmi folyamatai során keletkezik.
A metilálás – ahogy a védekezési folyamatot nevezik – lehetővé teszi a növények számára, hogy az idegen szennyeződéseket, például a bromidot a szén- és hidrogénatomok sorozatának hozzácsatolásával kiűzzék, ezáltal elgázosítva azt, és lehetővé téve, hogy a levegőbe távozzon.
A metil-bromid különösen asztrobiológiai szempontból érdekes. A 2000-es évek elejéig rovarirtószerként használták, és számos fontos előnye van más potenciális bioszignatúrákkal szemben, ha egy exobolygó légkörében felbukkan.
Először is, viszonylag rövid az élettartama egy planéta légkörében. Ez különösen fontos az exobolygók keresése szempontjából, mivel azt jelenti, hogy bármilyen folyamat is állítja elő a gázt, valószínűleg még mindig aktív. Jelenléte nem egyszerűen egy évezredekkel ezelőtti geológiai esemény eredménye.
A második előny az, hogy nagyon kevés nem biológiai folyamat állítja elő a gázt, és még ezek a folyamatok sem természetesek.
Annak ellenére, hogy ma már veszélyes vegyi anyagnak számít, a metil-bromidot nagy mennyiségben állították elő növényvédőszerként való felhasználásra, mielőtt káros egészségügyi hatásai miatt szabályozták volna.
Nem egészen előny, de érdekes furcsaság a metil-bromid kimutatásának képességével kapcsolatban, hogy a Föld légkörében viszonylag nehéz lenne messziről észrevenni azt.
A koncentrációja elég magas, de a Napból érkező UV-fény hatására a légkörben lévő vízmolekulák olyan vegyületekre bomlanak szét, amelyek a metil-bromidot kiiktatják, így az nem sokáig létezik a Föld légkörében.
Az UV-fény azonban csak a napszerű csillagok esetében jelent problémát. Az M-törpékhez hasonló csillagok körül – amelyek tízszer gyakoribbak a galaxisban, mint a napszerű csillagok – kevesebb UV-sugárzás lenne, amely potenciálisan szétbontaná a metil-bromid molekulát.
Mivel ezek az M-törpék lesznek az első helyek, ahol az asztrobiológusok keresgélni fognak, esélyt adhatnak arra, hogy a metil-bromid felhalmozódását lássák a légkörükben.
Fontos megjegyezni, hogy egy hasonló felfedezésre meglehetősen sokat kell várnunk. Még a James Webb űrtávcső sem arra van beállítva, hogy nyomelemeket észleljen az exobolygók légkörében.
A következő néhány évben azonban néhány földi távcső alkalmas lesz erre a feladatra. A reménykedő asztrobiológusoknak várniuk kell, amíg ezek működésbe lépnek, mielőtt megtalálhatnák ezt a rendkívül érdekes bioszignatúrát.
Forrás: Science Alert
