Van egy másik bolygó, amiből akár a Föld is létrejöhetett volna, ha az égitestek evolúciója másképp alakul. Ehhez képest most meglehetősen cudar körülmények uralkodnak rajta.
A Föld és a Vénusz között több hasonlóságot van, mint gondolnánk. Ám míg a Föld nedves és mérsékelt éghajlatú, addig a Vénusz felszínét perzselően forró, mérgező és savas füstök sűrű légköre borítja. Ennek ellenére ez a légkör nem teljesen barátságtalan az új kutatások szerint, melyekről a Science Alert számol be. Bár annak esélye, hogy a mikrobák ilyen környezetben boldoguljanak, csekély, mégis megfontolásra érdemes.
Ez is érdekelhet: Ezért bukott meg az életjeleket kereső Vénusz-misszió
A felhők olyan biomasszát tarthatnak fenn, amelyet a légkörre gyakorolt hatásából a jövőbeli asztrobiológiára összpontosító űrmissziók könnyen kimutathatnak
− írja az Astrobiology című szaklapban megjelent tanulmányában William Bains, a brit Cardiffi Egyetem és az amerikai MIT molekuláris biológusa által vezetett csoport.
A Vénuszon való élet lehetősége azóta él, hogy 2020-ban foszfin gáz nyomaira bukkantak a bolygó légkörében. A foszfin biológiai és geológiai folyamatok során is keletkezhet, és kimutatását heves viták követték a Vénusz lakhatóságával kapcsolatban. Nem valószínű, hogy a felszín az általunk ismert élet számára lakható: a hőmérséklet átlagosan 464 Celsius-fok körül van.
Az élet kémiai folyamataihoz oldószerre lenne szükség (ez a víz a Földön), és a bolygó hőmérséklete nem kompatibilis semmilyen folyadékkal. Az égboltja azonban kénsavfelhőkkel van tele.
A Sara Seager csillagász által vezetett csoport most két új tanulmányt adott ki. Az egyik azt vizsgálja, hogy az élet szempontjából kulcsfontosságú molekulák fennmaradhatnak-e kénsavban; a már fentebb említett másik pedig a Vénusz lakhatósága ellen szóló érveket veszi górcső alá.
Ha tovább olvasnál: Kutatók rájöttek, miért ennyire kietlen a Vénusz
Fotó: Shutterstock
A kutatócsoport korábbi kutatásai szerint a kénsavat az élet oldószerként használhatná, de ez nem az általunk ismert élet lenne, mivel az RNS és a DNS instabil a kénsavban. A nukleinbázisok − az RNS és a DNS alapvető építőkövei − azonban nem azok. A kutatók csomó nukleinbázist 81 és 98 százalék közötti koncentrációjú kénsavba tettek, hogy ezt megvizsgálják.
Az adenin, citozin, guanin, timin és uracil több hétig stabil maradt szobahőmérsékleten, 18 és 21 Celsius-fok között, ami a vénuszi felhő hőmérsékletéhez hasonló. Ugyanígy a purin és a pirimidin, valamint a 2,6-diaminopurin nevű vegyület is. Ez azt jelenti, hogy a nukleinbázisok boldogan elvannak a Vénusz kénsavfelhőiben.
A második tanulmányban a csapat az élet lehetősége ellen szóló érveket bontja le.
A víz hiánya nagy akadályt jelent, de a kutatók megállapították, hogy nem lehetetlen, hogy a kénsav átveszi a víz szerepét.
A másik akadály a gravitáció. A csapat azt találta, hogy a gravitációs hullámok elég nagy mikrobapopulációt tudnának a levegőben tartani ahhoz, hogy a bioszféra stabilan fennmaradjon. Alternatív megoldásként a negatív fotoferezisnek nevezett hatás a fény által termelt hőt használhatná felhajtóerő biztosítására.
Bár a Vénusz légkörében nincs elegendő kémiai energia az élet fenntartásához, mégis sok az élet. A csapat számításai szerint elég ahhoz, hogy a fotoszintézis vagy fototrófia módjára biomassza keletkezzen. A csapat a hidrogén és a fémek hiányát sem találta elégséges akadálynak ahhoz, hogy teljesen kizárja az élet lehetőségét.
