A Vénusz barátságtalan természete ellenére méretét, tömegét és összetételét tekintve is hasonlít a Földhöz. Ennek okán a tudósok nem tartják kizártnak, hogy az idők során valaha élet is lehetett rajta – sőt, új bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy geológiailag még mindig „élőnek” számít.
Bár a Vénusz és a Föld hasonló méretűek, fejlődésük teljesen eltérő irányt vett. Míg a Föld az élet bölcsőjévé vált, a Vénusz egy forró, lakhatatlan világgá formálódott – a kutatók pedig évtizedek óta keresik a választ arra, hogy mi vezethetett ehhez az eltéréshez.
Ez is érdekelhet! Soha nem boríthatták tengerek a Vénuszt
Egy friss kutatás, amely a Science Advances folyóiratban jelent meg, a NASA Magellan űrszondájának három évtizeddel ezelőtti adatait használta fel, és a bolygó belsejéből felfelé áramló forró anyag nyomait fedezte fel. Ez arra utal, hogy a Vénusz kérge még ma is aktívan formálódik annak ellenére, hogy a Földhöz hasonló lemeztektonikával nem rendelkezik.
A Vénusz felszíne (illusztráció)
Fotó: Artsiom P/Shutterstock
A kutatás középpontjában a bolygó felszínén található, nagy méretű, gyűrű alakú képződmények állnak. Ezek akkor jönnek létre, amikor a köpenyből felszálló forró kőzetanyag megemeli a felszínt, amely aztán lehűléskor beszakad és gyűrűs formát ölt. A kutatók több szimulációt futtattak le ezen képződmények kialakulására vonatkozóan, majd összevetették az eredményeket a Magellan adataival – a valós és szimulált adatok pedig meglepő egybeesést mutattak, írja a Live Science.
Az eredmények azt jelentik, hogy a Vénusz felszínének formálásáért jelenleg is aktív, belső folyamatok felelhetnek – hasonlóan ahhoz, ami a Föld korai történetében is lezajlott.
Ha tovább olvasnál: Sokkal több mindenben hasonlít a Vénusz a Földre, mint azt eddig gondoltuk
A felfedezés segíthet előkészíteni a terepet a közelgő űrmissziók számára. A NASA VERITAS küldetése nagy felbontásban térképezi fel a bolygót, míg a DAVINCI szonda 2029-ben a Vénusz légkörét és felszíni kémiai összetételét vizsgálja majd. Az Európai Űrügynökség EnVision küldetése pedig 2030-ban csatlakozik, további részletes felszínkutatással.
