Egy olyan galaktikus teória dőlhet meg a Jupiterrel kapcsolatban, ami felülírhat mindent, amit a bolygóról gondolunk.
A világegyetem tele van izgalmasabbnál izgalmasabb jelenségekkel: csillagok születnek és halnak meg, galaxisokon átívelő fényjátékok pompáznak a légüres térben, aszteroidák ütköznek egymással idegen csillagrendszerekben. Mindezek ellenére kevés olyan érdekfeszítő dolgot találunk a végtelen világegyetemben, mint a Naprendszerünk legnagyobb bolygóján, a Jupiteren található Nagy Vörös Folt. A különös jelenség gyakorlatilag az összes olyan fotón látható, ami a hatalmas bolygóról készült. Ez persze nem is csoda, hiszen az óriási vihar – ami jelen tudásunk szerint a Naprendszerünk legnagyobbja – nagyobb a Földnél is. A folt eredetéről megoszlanak a vélemények, ám egészen eddig szinte biztos tudásunk volt arról, hogy legalább az 1600-as évek óta létezik – írja az IFLScience
Ez is érdekelhet! A James Webbnek köszönhetően most már tudjuk: egyáltalán nem helyes az univerzumról alkotott képünk
Űrszonda halad el a Jupiter Nagy Vörös Foltja előtt
Fotó: Getty Images
1665-ben ugyanis Giovanni Cassini volt az, aki egy teleszkóp segítségével beszámolt egy úgynevezett „állandó foltról” a Jupiter felszínén, ami aztán a 18-19. század környékén eltűnt. Pár év múlva aztán újra láttak egy foltot a bolygón, amit akkor már Nagy Vörös Foltnak neveztek el.
Csakhogy a legújabb kutatások szerint a két folt egyáltalán nem ugyanaz, ami azt jelentené, hogy a Nagy Vörös Folt mindössze alig kétszáz éves.
Az Agustín Sánchez-Lavega egyetemi professzor által vezetett kutatások ugyanis arra engednek következtetni, hogy a 18.-19. századbeli technológiai fejlettség, az eszközök pontossága – illetve pontatlansága – vezetett ahhoz, hogy sokáig egymással azonosították a két foltot. Tekintve azonban, hogy mindkét foltot a Jupiter középső, déli részén vették észre és az évek során soha, sehol nem említették az elsőként felfedezett, az úgy „állandó folt” színét, így szinte kizárt, hogy a két jelenség ugyanaz lenne.
Olvasd el ezt is! Kutatók valódi halálcsillagra bukkantak egy távoli galaxisban
A Nagy Vörös Folt a Jupiteren
Fotó: Getty Images
Ez pedig megváltoztatja azt is, amit a bolygó légköréről és a Nagy Vörös Foltról gondolunk. Ha ugyanis azt feltételezzük, hogy a jelenséget az 1600-as években fedezték fel, akkor minden bizonnyal már sokkal előbb is ott volt, csak nem lehetett megfigyelni és a mostani zsugorodása is megfordul, hiszen állandó energiával van ellátva. Csakhogy, ha igaz az, hogy a légköri jelenség mindössze alig kétszáz éves, akkor könnyen lehet, hogy immár a „haláltusáját” vívja és akár pár évtizeden, egy-két évszázadon belül teljesen meg is szűnik.