Ez a 4 intő jel szinte minden szívroham és stroke előtt megjelenik

A dél-koreai és amerikai felnőttek adatait vizsgáló tanulmány négy fő rizikófaktort emelt ki. Ezek közé tartozik a nem optimális vérnyomás, a magas koleszterinszint, az emelkedett vércukorszint, valamint a dohányzás, akár jelenlegi, akár korábbi formában. A kutatók szerint a vizsgált szívrohamok, stroke-ok és szívelégtelenségek több mint 99 százalékát megelőzően jelen volt legalább egy közülük.

E tényezők közül több hosszú ideig nem okoz feltűnő panaszokat. Nem feltétlenül járnak például mellkasi fájdalommal, rosszulléttel vagy olyan tünettel, amely sürgős orvosi ellátást igényelne. Gyakran inkább olyan adatokból rajzolódnak ki, amelyeket egy vérnyomásmérés, egy laboreredmény vagy a kórelőzmények is megmutathatnak.

A legerősebb kapcsolatot a magas vérnyomás mutatta. Az Egyesült Államokban és Dél-Koreában is az érintettek több mint 93 százalékánál mértek korábban nem optimális vérnyomásértéket, vagy kezelték őket magas vérnyomással. A tartósan emelkedett vérnyomás sokáig maradhat észrevétlen, miközben folyamatosan növeli az erek és a szív terhelését, írja a ScienceAlert.

Philip Greenland, a Northwestern University kardiológusa szerint az eredmények meggyőzően mutatják, hogy az ilyen események előtt az érintettek szinte mindig ki voltak téve legalább egy kedvezőtlen rizikófaktornak. A szakember szerint a feladat most ezeknek a befolyásolható tényezőknek a hatékonyabb kezelése. A kutatók úgy látják, az eredmények árnyalják azt az elképzelést, hogy egyre több szívroham vagy stroke történik minden előzetes kockázati jel nélkül. A kutatók szerint a korábbi vizsgálatok egyes diagnózisokat figyelmen kívül hagyhattak, vagy nem számoltak azokkal az értékekkel, amelyek még nem érték el a betegség diagnosztikai küszöbét, de már nem számítottak optimálisnak.

A kép ugyanakkor összetettebb, ugyanis nem minden szívroham vezethető vissza ugyanarra a mintázatra. Egy másik, szintén 2025-ben közölt Mayo Clinic-kutatás 1474, 65 év alatti embernél bekövetkezett szívrohamot elemzett, és azt találta, hogy fiatalabb nőknél gyakrabban fordulhatnak elő a klasszikus érelzáródástól eltérő okok. A férfiaknál az esetek 75 százalékát magyarázta az érelmeszesedéshez és vérrögképződéshez kapcsolódó folyamat, a nőknél viszont csak 47 százalékát.

Náluk nagyobb szerepet kaptak más tényezők is, például a szervezetet megterhelő állapotok miatt kialakuló oxigénhiány, a koszorúérfal spontán szakadása vagy az embólia. Claire Raphael, a Mayo Clinic kardiológusa szerint a szívroham okának félreértése kevésbé hatékony, szélsőséges esetben akár káros kezeléshez is vezethet, ezért annak megértése, miért történt a baj, a felépülés és az ismétlődés megelőzése miatt is lényeges. A két kutatás közös üzenete, hogy a megelőzés mellett a pontos diagnózis is kulcsfontosságú. A vérnyomást, a koleszterin- és vércukorszintet, valamint a dohányzási előzményeket érdemes komolyan venni, szívroham esetén pedig annak közvetlen okát is pontosan fel kell tárni.