Egy új tanulmány szerint váratlan összetevőket tartalmazott a 2022 márciusi – Európát is elárasztó – nagy szaharai porfelhő: az 1950-es és 1960-as években végzett nukleáris kísérletekből fennmaradt kémiai vegyületeket.
A Reggane régióban – ahol az 1960-as években az első francia légköri atomkísérleteket végezték Dél-Algériában – található az egyik legaktívabb porforrás-régió. Ez volt felelős a Nyugat-Európát elérő és a levegőjének minőségét befolyásoló, masszív szaharai poreseményekért 2022-ben
– olvasható a franciaországi Paris-Saclay Egyetem kutatócsoportjának frissen közzétett tanulmányában.
A projekt innen és további 5 országból összesen 110 mintát gyűjtött be, amelyeket aztán különböző módon dolgoztak fel. A csoport elemezte többek közt a globális szélmintákat, a por kémiai és ásványi összetételét, valamint radioaktivitását.
Ezt is olvasd el! Meglepő fordulat: a kutatók szerint egykor ilyen volt a Szahara!
Fotó: Shutterstock
Végeredményként a tudósok arra jutottak, hogy bár a biztonsági küszöbértéknek kevesebb mint kétszázad részét tartalmazza, ennek ellenére technikailag mind a mai napig radioaktívnak számít a szaharai por a sivatagban végzett 20. századi kísérletek miatt.
A plutónium izotópos szignatúra, az atombombák egyedi ujjlenyomata, a nagyrészt az USA és a volt Szovjetunió nukleáris tesztjei által dominált globális radioaktív hulladék-nyomjelzés tartományában maradt, jelentősen eltérve a francia radioaktív nyomjelzéstől
– fejtették ki a kutatók, akik szerint tehát főként az Egyesült Államok és a Szovjetunió kísérleteiből maradtak hátra nukleáris lenyomatok.
Ez is érdekelhet! Olyan gyengék voltak, hogy akárki kitalálhatta volna az USA nukleáris kódjait a hidegháború alatt
A hidegháborúban ellentétes oldalon álló két nagyhatalom az 50-es és 60-as években több száz nukleáris tesztet hajtott végre – főként sivatagokban, óceáni vizeken és lakatlan szigeteken. Ezek voltak a legnagyobb nukleáris robbantások, amelyek valaha is megtörténtek.
Ahogy ez a tanulmány és számos korábbi is mutatja, a detonációkból kilövellt anyag az egész világot bejárta – beleértve a Szahara szívét és az óceánok legmélyebb bugyrait is.
Arra a következtetésre jutottunk, hogy a Nyugat-Európába irányuló jelentős szaharai porszállítmányok ezek ellenére már nem jelentenek kockázatot a közegészségügyre nézve
– foglalták össze a kutatók.
Forrás: ScienceAlert
