Időről-időre szóba kerül a híradásokban a szaharai por, ami jellemzően a forró levegővel együtt érkezik hazánkba. Tény, hogy a sivatagból érkező homok- és porszemcsék egyre többször okoznak gondot hazánkban is, de ahhoz, hogy ez a kellemetlen időjárási jelenség Magyarországot is sújtsa, rengeteg különböző tényezőnek kell egyszerre teljesülnie.
Alig pár nappal ezelőtti hír, hogy az óriási hőséggel együtt nagy mennyiségű szaharai por is sújtja majd Magyarországot. Az IFL Science pedig most arról számol be, hogy Amerika-szerte is hasonló jelenségekre számítanak, a por a napokban éri el az ország keleti részét, miután átkelt az Atlanti-óceánon.
Ennek kapcsán a portál most utánajárt annak, hogy milyen utat kell megtennie ennek az úgynevezett szaharai pornak Észak-Afrikából, hogy eljusson Európa és Amerika egyes részeire.
Ez is érdekelhet! Zöldbe borult az égbolt az USA-ban egy furcsa vihar miatt
Budapest egét is gyakran festi narancssárgára a szaharai homok
Fotó: Getty Images
Bár az tény, hogy nem egyedülálló esetről beszélünk, a szaharai szél ugyanis minden évben szezonálisan változik és pontosan ez az, ami minden évben szét is hordja a kellemetlenségeket okozó homokot és port a világon. A Szaharában – ami a Föld legnagyobb forró sivataga – minden évben július és augusztus között felerősödik a széljárás, ami a különböző szemcséket gyakorlatilag felszívja és befújja a troposzférába, vagyis a légkör legalsó rétegébe.
Itt aztán kialakul egy olyan levegőréteg, ami nagyjából 3-4 kilométer széles és tele van száraz, poros levegővel. Ez a jelenség nagyjából 1,6 kilométerre a földfelszín fölött kezdődik és a szakértők szerint ebben az esetben nem csupán száraz, hanem extrémen száraz légrétegről beszélünk.
Ez a levegő ugyanis körülbelül 50 százalékkal kevesebb nedvességgel bír, mint amit megszokhattunk a trópusi övezetben.
Ajánljuk figyelmedbe! Ritka vörös lidércet sikerült levideóznia az űrből a NASA asztronautájának
A keletről nyugat felé fújó, az Egyenlítő felé haladó úgynevezett passzátszelek pedig egész egyszerűen kifújják ezt a légréteget az Atlanti-óceán felé. A klímaváltozás miatt azonban a legtömegek nyugati-keleti irányú mozgása az elmúlt évtizedekben egyre gyakrabban jelent déli-északi mozgást is – és így juthat el Magyarországra is a por.
A szakértők szerint egyébként a szaharai por önmagában nem növeli a hőséget, sőt, épp ellenkezőleg. A levegőben található sivatagi homok ugyanis egy-két fokkal még csökkentheti is a hőmérsékletet. Ha azonban a jelenséget csapadék kíséri, akkor következik a saras eső, ami Európában eddig viszonylag ritkán látott eseménynek számított.
