A ResearchGate-en megjelent friss kutatás szerint Dzsószer fáraó piramisát a kort meghaladó technikával, a hidraulika segítségével, lifthez hasonló módszerrel építették. Ha az elmélet bebizonyosodik, rengeteg kérdésre választ adhat a piramisok építésével és a kor technikáival kapcsolatban.
Az egyiptomi Óbirodalom III. dinasztiájának uralkodója Dzsószer fáraó, akit az első piramisépítőként ismerünk. Kr. e. 27. században építette azt a lépcsős piramist, amely végül végső nyughelyeként szolgált számára – az építményt ma a szakkarai fennsík leglátványosabb építménye, valamint a világ legrégibb nagy méretű (62,5 méter) kőépületeként tartjuk számon. Hiteles források hiányában a mai napig rengeteg kérdés övezi a piramis felépítését, ahogy jelenleg nincsen egy elfogadott, tudományos magyarázat sem az építésével kapcsolatban – szemlézi a Heritage Daily.
Ez is érdekelhet! A Pantheonnál is magasabb szeméthegyet építettek az ókori rómaiak
A legismertebb teória szerint a hatalmas, nehéz kőtömböket hengerek segítségével szállították és rámpákkal emelték a magasba. A magazinban megjelent friss kutatás során megvizsgálták a piramisok közelében található vízgyűjtőket, melyek arra engednek következtetni, hogy a Gisr el-Mudir, azaz a nagy elzárt terület aljában több ellenőrző gátat helyeztek el, így nyerték ki üledéket és vizet.
A tanulmány szerint a gáton túli domborzat egy rövid ideig létező tavat mutatott ki a piramistól nyugatra, valamint vízáramlást az építmény körüli vizesárokban.
Fotó: Shutterstock
Az árok déli szakaszán az egymást követő sziklába vésett szerkezetek a vizsgálatok alapján megfelelnek egy vízkezelő létesítmény műszaki követelményeinek, mivel ülepítő és visszatartó medence valamint egy víztisztító rendszer is található. Emiatt könnyen elképzelhető, hogy a Gisr el-Mudir elzárt területe és az árok belső szakasza egyfajta hidraulikai rendszerként működött az áramlás szabályozása és a vízminőség javítása érdekében.
Ajánljuk figyelmedbe! Régészek egy 3500 éves bevásárlólistára bukkantak
A tanulmány szerzője kifejti, hogy az építmény belső felépítése olyan hidraulikus emelési mechanizmust foglal magába, melyről még soha nem számolt be a tudomány. Az ókori egyiptomiak úttörők voltak a hidraulikai rendszerek használatában, így a teória szerint a kor építészei jó eséllyel a piramis közepéből emelték ki a hatalmas kőtömböket az árok déli szakaszából származó üledékmentes víz felhasználásával.
