Nehéz elképzelni, hogy évezredekkel korábban is termeltek szemetet az emberek, pedig már az ókori Róma idején is léteztek szeméttelepek. A Monte Testaccio névre keresztelt nevezetesség a város fogyasztási és kereskedelmi szokásainak emlékét őrzi a mai napig, melyet bárki meglátogathat.
Róma külvárosában, a raktárnegyedben található a hatalmas, törött amforákból tornyosuló domb, amely gyakorlatilag a Pantheon magasságáig is elér. Az Ancient Origins szerint a Monte Testacciót alkotó cserépdarabok jelentős része az olívaolaj szállítására használt amforákból származik. A becslések szerint közel 53 millió darabot dobtak a szeméttelepre, melynek nagy részét Andalúziából importálták.
Ez is érdekelhet! 5 lenyűgöző tény az ókorból, amiről még te sem hallottál!
Különös nevezetesség Rómában: az ókor legnagyobb szeméttelepe
A Kr. u.1-3. században óriási mennyiségű olívaolajat importáltak a rómaiak a birodalom fővárosába, melyek szállításához és tárolásához szükségük volt hatalmas tartós edényekre is. A Spanyolországból és Észak-Afrikából származó amforák kiválóak voltak erre a célra, ugyanis nagyjából 70 liter olaj befogadására voltak alkalmasak.
Az importálás a spanyol birtokoktól indult, ahol szabad munkások és rabszolgák közös erőkkel dolgoztak az olajfaligetekben. A rakodás után az olajjal teli amforákat folyón és tengeren keresztül szállították a Róma közelében fekvő Portus élettel teli, nyüzsgő kikötőbe. Innen a Tiberis folyón szállították egyenesen Rómába, ahol az olajat áttöltötték más edényekbe, az üres kerámiákat pedig méretük és a visszamaradt olaj miatt újrafelhasználásra alkalmatlannak ítélték.
Figyelmedbe ajánljuk! 50 év után újra látogatható az ókori római kastély
Így kerültek Monte Testaccióba, ahol apróbb darabokra törték, majd mésszel rétegezték őket, amire az avas olaj szagának enyhítése miatt volt szükség.
Az így keletkezett szemétdomb amellett, hogy a római kereskedelem kiterjedt hálózatát bemutatja, segít rávilágítani a kor gazdasági és társadalmi struktúráira is.
A Monte Testaccio tartós fennmaradása a birodalom fogyasztási szokásaiba, a kereskedelmi hálózatok bonyolultságába enged betekintést.
