Az építészek és a tervezők mindig is szerettek trükközni a rejtett részletekkel, a piramisok alagútjaitól kezdve a gótikus katedrálisok furcsa szobraiig. A történelem ikonikus épületei általában mind rejtenek valamilyen titkot.
Ezeket a történelmi épületeket turisták milliárdjai látogatják, és a populáris kultúra részei. Hírhedtségük ellenére azonban számtalan új dolgokat tárhatunk fel róluk, ha kicsit belemélyedünk: rejtett szobákat, optikai csalódásokat, rég elfeledett történeteket. Íme pár titok néhány ősi híres épületről, amelyekről talán még te sem hallottál.
Ez is érdekelhet: Megfejthették a piramisok elhelyezkedésének titkát
1. Nagy piramis titka: Khufu gízai piramisa nem az első volt!
Fotó: Shutterstock
Minden hírneve ellenére nem a Nagy Piramis volt az első piramis. Sznofru, Khufu uralkodója több piramist is megpróbált építeni. Az egyik legkorábbi próbálkozása a Meidumban található összeomlott piramis volt (i. e. 2600 körül). A mérnökök a lépcsős piramis „lépcsőfokait" kővel akarták kitölteni, ez a feltöltés most egy törmelékhalomban ül a piramis tövében. Később a hajlított piramissal (i. e. 2600 körül) próbálkozott újra, mely körülbelül félúton megváltoztatja a szögét: alapja 55 fokos lejtésű, a felső része 43 fokos, így a piramis felülről lefelé zúzottnak tűnik. Sznofru utolsó piramisa, a Vörös piramis (i. e. 2575-2551) sokkal közelebb állt ahhoz, amit akart.
2. A Parthenon titka: optikai illúzió
Fotó: Shutterstock
Az építészek, Callicrates és Ictinus jól értették, hogyan működik az emberi szem, amikor egy ekkora épületet építenek. Távolról a Parthenon oszlopai tökéletesen egyenesnek, kiegyensúlyozottnak és egyformának tűnnek, pedig nem azok. Hogy ezt korrigálják, az építészek az oszlopokat középen néhány centiméterrel szélesebbé tették, emiatt az oszlopok mellett állva tökéletesen egyenesnek és égig érőnek látjuk őket. A templom belsejében a nagy, nyitott padlónak van egy nagyon enyhe, szinte láthatatlan dőlésszöge, hogy tökéletesen síknak tűnjön.
Ha tovább olvasnál: 8 érdekesség a maják (nem) hétköznapi életéből
3. A Kínai Nagy Fal titka: ehető!
Fotó: Shutterstock
A kínai nagy fal építésénél a tűzkő volt az egyik legfontosabb összetevő. A Zhejiang Egyetem tudósai azonban meglepő adalékanyagot fedeztek fel benne: a Congee-t, ami egy ragadós rizskása. A ragadós rizsétel amilopektint tartalmaz, ami ha kalcium-karbonáttal egyesül, „kompakt mikroszerkezetet" hoz létre, amely képes ellenállni a viharoknak és a földrengéseknek. Bár szilárdsága más habarcsokhoz képest átlagosnak számít, vízálló, kevésbé zsugorodik, és a vegyi anyagok idővel valóban erősebbé teszik. Ez volt az első igazi kompozit habarcs. Bár a ragadós rizs használata ellentmondásos, mert a munkásoktól vették el, hogy helyette a habarcsban használják. De megérte, helyenként még ma is olyan erős, hogy a gyomok sem tudnak átnőni rajta.
4. A Pantheon titka: téves a neve
Fotó: Shutterstock
A Pantheon felirata büszkén hirdeti: Marcus Agrippa Lucii Filii Filius Consul Tertium Fecit. Ez az aláírás lefordítva azt jelenti: Marcus Agrippa, Lucius fia, háromszoros konzul építette ez. De valójában Agrippa temploma − amelyet Augustus Antonius és Kleopátra felett aratott actiumi győzelmének szentelt − leégett. A Pantheon egy „csere-templom". Hadrianus császár építette újjá, de érdekes módon a sajátja helyett Agrippa nevét tette rá. A Pantheon néhány téglájára azonban olyan dátumot pecsételtek, amely szerint legalább egy részét Traianus uralkodása alatt építették, és Hadrianus alatt fejezték be. Traianus híres volt a nagyszabású közprojektjeiről; lehet, hogy a Pantheon is ezek közé tartozik?
5. A Tádzs Mahal titka: optikai illúziók sorozata
Fotó: Shutterstock
A Tádzs Mahal kialakítása tele van optikai illúziókkal. Amikor belépünk a területre, a Királyi Kapun keresztül haladunk át, mely az épület vizuális keretéül szolgál, és az épületet hatalmasnak és közelinek láttatja. A kapun áthaladva a Tádzs Mahalt teljes egészében látjuk egy hatalmas kert túlsó végén. A sétányok négy részre osztják a kertet, kereszteződésükben egy tükröződő medence található, amely a mauzóleum fordított képét adja. A Tádzs Mahal nem a kert közepén, hanem a kert végében található, hogy az egész épület egyszerre látható legyen. Ahogy az ösvényen haladunk felé, egyre kisebbnek tűnik, mintha távolodna.
6. Kukulkán templomának titka: egy nagy kígyó közeledik feléd
Fotó: Shutterstock
Kukulkán évente kétszer jelenik meg. A tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején a nap a piramis lépcsős részére esik , árnyékot vetve a magas, meredek lépcsőfalra. Az árnyék megáll a lépcső alján lévő faragott kígyófejnél, ami úgy néz ki, mintha csúszna lefelé az épület oldalán. Ahogy a nap átvonul az égen, az árnyékok lassú „mozgást" eredményeznek. Hogy az illúzió szándékos volt-e, vagy csak egy szerencsés véletlen következménye, rejtély.
