Sokáig azt hitték, hogy nyoma veszett a több mint ötezer éves műtárgynak, de végig egy szivarosdobozban volt.


Véletlenül találtak rá egy skóciai szivardobozban arra az ötezer éves fadarabra, ami a gízai nagy piramishoz köthető. Egy három darabból álló tárgyegyüttes egyik tagjáról van szó, melyet Waynmann Dixon brit vasútmérnök fedezett fel 1872-ben az úgynevezett királynői kamrában.

Az Aberdeeni Egyetem szerint az immár darabokra hullott, cédrusfából készült eszközt

időszámítás előtt 3341 és 3094 között használták a Kheopsz-piramis építésénél.

A régóta elveszettnek hitt darabka az egyetem egyiptomi származású munkatársa lett figyelmes, aki éppen az intézményi gyűjtemény ázsiai részének átvizsgálását végezte. Abeer Eladanynak észrevette, hogy a lelet sorozatszáma nem illik bele az ázsiai gyűjteménybe, később pedig bebizonyosodott, hogy a fadarab valójában Észak-Afrikából származik.

A kurátor szerint egy kis töredékről van szó, amelynek azonban óriási a jelentősége, mivel egyike annak a három tárgynak, ami a nagy piramis belsejéből került elő.

A másik két lelet, egy golyó és egy kampó, jelenleg a British Museumban található. A fadarabot 1946-ban adományozták az Aberdeeni Egyetemnek, ahol azonban gyorsan elveszett.

Waynmann Dixon a Kheopsz-piramis addig ismeretlen kamráinak felfedezése közben bukkant az építőeszközre. A tárgy az egyetemen egykori hallgatója, az Egyiptomban Dixonnal összebarátkozó James Grant közvetítésével kerülhetett Skóciába.

(MTI / BBC)

A figyelmetekbe ajánljuk