A Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) új tanulmánya arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi lehetett a világegyetem kezdetének számító ősrobbanás előtt. Ha a kutatás álltal létrejött elmélet a gyakorlatban is igaznak bizonyul, az rengeteg kérdésre adhat választ az univerzum legrejtélyesebb elemeivel, a sötét energiával és a fekete lyukkal kapcsolatban.
Az általánosan elfogadott ősrobbanás-elmélet szerint a világegyetem kezdeti állapotában egy kis kiterjedésű, ám végtelen sűrűségű hőmérsékleti pont volt, amelyet szingularitásként írunk le. Ezen állapot után az univerzum rövid idő alatt óriási méretűre tágult, melyet kozmikus inflációként ismerünk, és amelynek következtében létrejött az ősrobbanás, amit az univerzum születéseként ismerünk.
Ez is érdekelhet! A James Webb újabb bizonyítékot talált arra, hogy teljesen félreértettük az univerzum születését
Fotó: Shutterstock
Egy, a Live Science által szemlézett friss tanulmány azonban azt állítja, hogy az univerzum először összehúzódott, nem pedig kitágult. A kutatás alapján az összehúzódás a sűrű anyag miatt visszaugrott – emiatt jött létre az ősrobbanás, melyet ma is számtalan rejtély övez. A teória azt állítja, hogy az univerzum az összehúzódás után nagyjából 50 nagyságrenddel volt kisebb mint ma, majd ezt követően alakultak ki a fotonok és más különböző részecskék, melyek elindították az ősrobbanást.
A visszaugrás pillanatában az anyagsűrűség mértéke annyira magas volt, hogy kisebb fekete lyukak egy kvantumfluktuációt hoztak létre, amelyek akár a fekete energia kialakítói is lehettek.
A kisebb, ősi fekete lyukak az univerzum korai szakaszában keletkezhettek, és ha nem voltak túl kicsik, a Hawking-sugárzás sem volt elég hatékony ahhoz, hogy eltűnjenek, így akár még ma is létezhetnének
– mondta Patrick Peter, a CNRS kutatási igazgatója, aki ugyan nem volt benne a kutatásban, mégis úgy véli, egy aszteroida tömegű fekete lyuk már jelentős mértékben hozzájárulhatott a fekete energiához.
Még több érdekesség az univerzumról! Megtalálták az egyik legősibb galaxist: a fénye több mint 13 milliárd évet utazott
Tudósok szerint a mai kozmológiában ismert adatok is – mint például a tér görbülete – alátámaszthatják az elméletüket. A jövőben szeretnének újgenerációs modellező eszközöket alkalmazni ahhoz, hogy még kiterjedtebben vizsgálhassák a teóriájukat. A jelenlegi kutatásokhoz Einstein-teleszkópot és a LISA gravitációshullám-detektort használtak.
