A mesterséges intelligencia ma már az életünk jelentős részében ilyen vagy olyan módon megjelenik: segít a mindennapokban eligazodni, tökéletesen alkalmas egy beszélgetésre, de még gyóntatni is képes. Olyat azonban eddig még nem láttunk, hogy az önmagát tanulmányozó program képes lenne gondolatot olvasni, egy kutatócsoportnak azonban ezt is sikerült elérnie.
A Live Science számol be Alexander Huth és Jerry Tang elképesztő tudományos áttöréséről, melynek során sikerült egy olyan mesterséges intelligenciát megalkotni, ami minimális betanítást követően képes gondolatokból szavakat formálni, ami nagy segítség lehet az afáziában szenvedő betegeknél.
Ez is érdekelhet! Mesterséges intelligencia segítségével javítottak Adrien Brody magyarján
Az afáziás betegeknek egyszerre jelent gondot a nyelv megalkotása, tehát a beszéd és a nyelv megértése is
– idézi a portál Huth-ot.
A portál beszámolója szerint a kutatók két külön csoportra osztották a kísérletben résztvevő személyeket: egy részük tökéletesen megértette a beszédet, a másik csoport, akiknek segíteni szeretnének, nyelvi nehézségekkel küzdöttek.
A tudományos áttörés nagy segítséget jelenthet a beszédképtelen emberek életébenFotó: Shutterstock/AIA referenciacsoport tagjainak agyműködését közel 10 órán át vizsgálták egy MRI-készülékben, miközben folyamatosan egy történetet hallgattak. Ezután két külön algoritmust készítettek: az egyiket az egyik, a másikat a másik csoport adatai alapján. Ezt követően megvizsgálták, hogy melyek voltak azok az agyban lejátszódó események, amik mind a beszélni tökéletesen képes, mind pedig az afáziás betegek esetében megegyeztek.
Ezen információk kinyerése után beprogramoztak egy dekódert, ami gyakorlatilag képessé vált arra, hogy a beszélni képtelen emberek gondolatait szavakba öntse. Bár a portál szerint a gondolatok szavakká alakítása még nem megy egy az egyben, de a lényegi részeket már képesek beszéddé formálni.
Ezt is olvasd el! Szakértők szerint az IQ-tesztek nem alkalmasak az AI intelligenciaszintjének mérésére
Ami igazán meglepő és kivételes, az az, hogy ezt a folyamatot még nyelvi adatok nélkül is meg tudjuk csinálni. Bőven elég adatot gyűjtenünk arról, hogy milyen folyamatok mennek végbe az agyban mondjuk egy némafilm nézése közben és ezt felhasználva máris építhetünk egy nyelvi dekódert, ami anélkül képes kifejezni az érzéseket, hogy az illetőnek beszélnie kéne
– mondta Huth a Live Science-nek.
