A mesterséges intelligenciák technológiája rohamtempóban fejlődik, jó néhány szakember pedig aggodalmát fejezte ki, mely szerint káros lehet az emberi intelligenciára gyakorolt hatása. Egyesek attól tartanak, hogy ha túlságosan a gépekre hagyatkozunk, akkor kevésbé leszünk intelligensek, illetve csökken a kritikus és kreatív gondolkodásra való képességünk. Épp ezért érdemes pár kérdést megvizsgálni a témával kapcsolatban.
A tudósok és afféle „technológiai látnokok" évtizedek óta azt a napot vizionálják, amikor a számítógépek olyan erőteljesek lesznek, hogy okosabbá válnak, mint az emberiség. A robotok felkeléséről szóló sci-fi történetekből és filmekből nincs hiány, bár még nagyon messze vagyunk ettől az ijesztő forgatókönyvtől, a mesterséges intelligencia (MI) már nem sci-fi többé.
Az évek során az MI-algoritmusok egyre összetettebbé és fejlettebbé váltak, ezért folyamatos kihívásokkal kell szembenéznünk. Úgy tűnik, minél inkább a technológiára hagyatkozunk a problémáink megoldásában, annál inkább romlik a kritikai gondolkodásunk és a problémamegoldó készségünk.
Felmerül tehát a kérdés: ahogy a mesterséges intelligencia egyre intelligensebbé válik, úgy az emberek valóban butábbak lesznek?
A félelem, hogy az MI tönkreteszi a kritikus gondolkodást, nem új keletű. Már Stephen Hawking is előrejelezte a problémát. Az elméleti fizikus egyszer úgy fogalmazott:
A mesterséges intelligencia tökéletesre való kifejlesztése az emberi faj végét jelentheti.
Ez pedig egy kissé ironikus, tekintve, hogy ezt a figyelmeztetést a mesterséges intelligenciával működő beszédrendszerének segítségével hangoztatta.
De nem csoda, hogy az emberekben felmerül a kétely, hiszen napjainkban jelentős technológiai átalakulás zajlik. A fajunk történetében először fordul elő, hogy a sokak életét befolyásoló döntéseket nem emberi lények hozzák meg. Az egyik legújabb AI-alapú chatbot, amely a világot is meghódította, az Open AI's ChatGPT.
Egyrészt a ChatGPT forradalmasítja a munkánkat, mivel képes felgyorsítani a munkafolyamatokat, illetve növelni a hatékonyságot. Másrészt egy sötét oldalát is megismerhetjük: az emberi viselkedés manipulálását, ami algoritmikus döntéshozatalhoz vezethet.
Amikor egy ilyen eszközzel interakcióba lépünk, a válasz, amit kapunk, vélemény formájában jelenik meg, amit az emberek általában nem kérdőjeleznek meg, ha az egy mesterséges intelligenciától származik. A tartalomgenerálás magabiztossága, az írásmód, a nagyon is emberi jellegű nyelvi struktúra mind hozzájárulnak ahhoz a megtévesztő érzéshez, hogy a képernyő másik oldalán inkább egy ember áll, nem pedig egy robot. Épp ezért előfordulhat, hogy sokan nem kérdőjelezik meg a kapott válaszok mögötti tényeket.
Ez is érdekelhet:6 pillanat, amikor a mesterséges intelligencia a frászt hozta az emberiségre
Az akadémikusokat különösen aggasztja ennek a mesterséges intelligencia eszköznek a hatása, hiszen már most rendkívüli módon függünk a technológiától. Menjünk csak vissza néhány évtizeddel ezelőttre, amikor a Google-keresőt feltalálták. Tagadhatatlan, hogy forradalmasította az információhoz való hozzáférést, miközben jelentős hatással volt mentális és kognitív képességeinkre.
A Google-keresés azonban kétélű kard. Klassz, hogy bármelyik percben választ kaphatunk egy adott felvetésre, viszont ha egyre inkább a keresőmotorokra hagyatkozunk, az negatív hatással lehet arra, ahogyan a dolgokat érzékeljük.
A Computers in Human Behavior című folyóiratban közzétett tanulmány például megállapította, hogy a keresőmotorok gyakori használata összefüggésbe hozható a kritikai gondolkodás képességének csökkenésével, a memorizálás hanyatlásával és a keresőmotoroktól való függőséggel. Egy másik kutatás pedig egyértelműen összefüggésbe hozta a kreativitás és a problémamegoldó képesség csökkenésével.
Innentől válik igazán lesújtóvá a történet. Hiszen amíg a Google-kereső több részből álló lekérdezéseket kínál, amik az embereket arra kényszerítik, hogy további kérdéseket tegyenek fel. Ezzel szemben a ChatGPT felhasználói épp azt említették pozitívumnak, hogy egyetlen, végleges választ kapnak a kérdésükre, és ez sokkal kényelemes, mint a megannyi találatból történő kutakodás.
ShutterstockA pedagógusok világszerte attól tartanak, hogy a ChatGPT egyszer csak teljesen leváltja őket. Így például az USA-ban számtalan iskolában betiltották a használatát. Sok szakértő pedig úgy véli, hogy az iskolák bárcsak olyan örömtelivé tudnák tenni a házi feladatok elvégzését, hogy a diákok maguk akarják megcsinálni, ahelyett, hogy az MI-re bíznák az egészet.
Sajnos akadnak még ijesztő jóslatok. Néhány kutató szerint a mesterséges intelligenciára való túlzott támaszkodás a gondolkodás sokszínűségének csökkenéséhez és a kollektív teljesítmény szuboptimálisabbá válásához vezetne. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az emberek idővel elkezdik utánozni a mesterséges intelligenciát, és abbahagyják a saját agyuk terhelését, ezért mindannyian hasonlóan viselkednek majd.
Olvasd el ezt is!Egy új mesterséges intelligencia másodpercek alatt készít 3D-s képeket fotóinkból
Az aggályok ellenére még mindig ez lehet a legnagyszerűbb technológia, amelyet az emberiség eddig kifejlesztett, ugyanakkor fontos az ellenőrzés és a kételkedés. A helyes hozzáállás a mesterséges intelligenciákhoz az lenne, ha úgy gondolnánk rá, mint egy érvelő motorra, nem pedig egy tényadatbázisra. És inkább az érvelési képességeinket fejlesztenénk vele, nem pedig a memorizálást.
A mesterséges intelligenciát – mint minden más technológiát – a társadalom fejlődésének elősegítésére és jó ügyekre kéne használni.
A hosszútávú hatása viszont csak évekkel később lesz érzékelhető.
