gyapjas mamut
Fotó: Shutterstock

Gyapjas mamut – a kép csak illusztráció.

Újabb lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy feltámasszuk a gyapjas mamutokat

Ahogy arról már mi is többször beszámoltunk a Colossal Biotechnologies géntechnológiai vállalat tudósai célként tűzték ki, hogy feltámasztja a már több ezer éve kihalt gyapjas mamutokat. A legújabb hírek szerint a projekten dolgozó kutatók nemrég áttörést értek el: génmódosítással létrehozták az úgynevezett gyapjas egeret, amiket a kihalt emlős tulajdonságaival ruháztak fel.


A Colossal Biotechnologies 2021-ben jelentette be törekvését, miszerint feltámasztaná a mintegy 4000 éve kihalt fajt. Tavaly számoltunk be arról, hogy a több éves kutatást követően a cég egy tanulmányban azt állította, hogy a hatalmas emlősök akár már 2028-ban visszatérhetnek a természetbe. A cég nemrég arról adott hírt, hogy hidegtűrő, gyapjas bundájú egereket sikerült létrehozniuk – írja a New Atlas.

A kutatók a genomszerkesztési kísérletben a CRISPR nevű génszerkesztési módszert alkalmazták, amely segítségével sikerült megváltoztatniuk az egerek főbb tulajdonságait; ilyen a szőrhossz, annak színe, textúrája és a zsíranyagcsere – utóbbi a hideg környezethez való alkalmazkodás miatt volt lényeges.

Így születtek meg a gyapjas bundájú egerek, amelyek jellemzőiben nagyban hasonlítanak a már kihalt fajra.

A gyapjas mamutok hidegtűrő tulajdonságainak egy mai élő fajba való átültetése lenyűgöző tudományos áttörés, amely megmutatja, hogy a génszerkesztés milyen messzire jutott az elmúlt években. Amellett, hogy a Colossal-csapat előtt még hatalmas tudományos kihívás áll, a gyapjas mamut pusztulását okozó veszélyek, mint a klímaváltozás, az elmúlt években csak súlyosbodtak. Ezért a valóságtól elrugaszkodott gondolat, hogy egy napon ismét önfenntartó mamutpopulációk fognak kóborolni Szibériában

– fejtette ki Damien Fordham, az Adelaide-i Egyetem Környezetvédelmi Intézetének munkatársa. Hozzátette, hogy a technológia potenciálisan megmentheti a ma is élő fajokat a kihalástól.

A lap szerint annak ellenére, hogy a gyapjas egér létrehozása nagy áttörést jelent, a kutatók szerint még nagyon hosszú út vezet addig, amíg sikerül megvalósítani a kitűzött célt.

Szakmai véleményem szerint évtizedekig nem fogunk látni gyapjas mamutot, mert ebben az esetben nem néhány, hanem több ezer gén megváltoztatásáról van szó, amiben fontos szerepet játszik a szaporodásbiológia is. Összességében ez olyan lenne, mintha létrákat pakolnánk egymásra, hogy eljussunk a Holdra. Mindezek ellenére meg kell becsülni ezt a tehetséges tudósokból álló csoportot, hiszen folyamatosan emlékeztetnek arra, hogy milyen jelentős hatása van a genomszerkesztésnek.

– jegyezte meg Merlin Crossley professzor, az Új-Dél-Walesi Egyetem (UNSW) molekuláris biológusa.

A figyelmetekbe ajánljuk