Közel ötszáz ló ősi DNS-éből kiderült, hogy az emberek csak i. e. 2200 előtt kezdték háziasítani őket, vagyis 1000 évvel később, mint azt eddig korábban gondolták a szakértők.
Az emberek 1000 évvel később háziasították a lovakat, mint korábban gondolták, először a húsukhoz és a tejükhöz való hozzáférés, majd a szállítási képességük miatt – derült ki a Live Science cikkéből.
A genetikai elemzés szerint a modern lovak háziasítása i. e. 2200 körüli időpontra tehető, így a tudósoknak érdemes újragondolnia, hogy miképp terjeszkedtek a lovak és az emberek évezredekkel ezelőtt Közép-Európában.
Ez is érdekelhet: Talán végre megtudjuk, hogyan néztek ki a legelső állatok
A vadlovak háziasítása kiemelkedő hatást gyakorolt az emberiség történelmére, amely többek között a mobilitás, a táplálkozás és a hadviselés szempontjából is fontos előnyöket kínált. A Yamnaya-kultúrából származó emberi csontvázak 2023-ban végzett kutatásai e forradalom időpontját valamikor i. e. 3300 és 3000 közé helyezték, amikor ezek a nomád népek átvonultak Európán és Nyugat-Ázsián, és magukkal hozták indoeurópai nyelvüket.
Az ősi lovak genomjának új elemzése azonban megcáfolja azt az elképzelést, hogy a nagy lócsordák évezredekkel ezelőtt kísérték az emberek Európát átszelő vándorlását. A legfrissebb tanulmányban egy kutatócsoport a háziasított lovak genetikájában olyan jellegzetes változásokat azonosított, amelyek inkább i. e. 2200 körüli időpontra utalnak, egy évezreddel későbbre, mint azt korábban feltételezték.
A kutatók felfedezték, hogy a lovak genomja Közép-Európában, valamint a Kárpát- és az Erdélyi-medencében volt honos egészen az i. e. harmadik évezred végéig, jóval a Yamnaya terjeszkedés után.
Emellett a lógenerációk közötti idő jelentősen csökkent 4200 évvel ezelőtt, ami arra utal, hogy a tenyésztők igyekeztek több állatot nevelni.
A genetikai vizsgálat azt is kimutatta, hogy egy új vérvonal - amely megegyezik a modern háziasított lovakéval - i. e. 2200 körül alakult ki, ami egybevág a Mezopotámiában található lóábrázolások és az Urál-hegységben található szekértemetések régészeti bizonyítékaival.
Úgy tűnik, hogy az első háziasítást a húshoz és tejhez való hozzáférés motiválta valamilyen közép-ázsiai letelepedett vadászó-gyűjtögető csoportban
– mondta a tanulmány társszerzője, Ludovic Orlando.
Orlando szerint a háziasítás kiváltó oka egy olyan éghajlati esemény lehetett, amely száraz évszakokhoz vezetett Délnyugat-Ázsiában és a sztyeppéken. A lovak pedig segíthették az emberek túlélését, mivel lehetővé tették számukra a gyors átvonulást az új legelőterületekre.
Olvasd el ezt is! Az állatok már a járvány előtt is gyakorolták a távolságtartást
Bár az továbbra is rejtély maradt, hogy az emberek miért csak jóval más állatok, például kutyák, juhok, szarvasmarhák, sőt szamarak után háziasították a lovakat.
